15038. lajstromszámú szabadalom • Elektromos óra

— 2 -a (11) rúgó egyik vagy másik ága érintkezik, az elektromos áramkör záródik és a (2) fegyverzet és (5) tengely az 1. ábrán látható (a) nyíl értelmében fordul el. Ekkor a fegyverzet az óra hajtórúgóját a következő berendezés segélyével húzza föl: A (20) hajtórúgó az (5) tengelyre lazán fölhúzott (21) dobra van tekercselve és egyik végével eme dobhoz, másik végével pedig az (5) tengelyre ékelt (22) fogaskerékhez erősítve. Az (5) tengelynek a (21) dob belsejében levő részére a tengely toldalékára támaszkodó (23) korong van húzva, a korong és dob között pedig egy (24) rúgó van alkalmazva, mely a hajtórúgónál merevebb és melynek az a czélja, hogy a (21) dob az (5) tengelyen akkor, ha a (20) hajtórúgó túlságosan meg van feszítve, foroghasson. Hogy azonban a dob akkor, mikor a rúgó normális módon van megfeszítve, visszafelé ne foroghasson, a dob egyik végén egy (25) fogaskerék van alkalmazva (lásd a 7. ábrát), melybe a (26) kilincs fogódzik. Az (5) tengely a (2) fegyverzetet a fegyverzeten megerősített, rúgóhatás alatt álló (27) kilincs segélyével indítja forgásnak, mely kilincs az (5) tengelyre ékelt (28) fogaskerékbe fogódzik (lásd a 2. és 7. ábrát). A (28) keréknek és az (5) tengelynek visszafelé való forgását a (2) rúgó megfeszítése után a (3) fenéklemezen alkalmazott és a (28) kerék fogaiba fogódzó (29) kilincs gátolja meg. A (17) árammegszakító, melynek berendezését és működését később ismertetjük, egy kéneső-oszlopból áll, melyet az áram megszakításánál a szigetelő (30) korong oszt két részre (lásd a 2. ábrát). A (30) korong a (31) tengely körül foroghat (4. ábra), melynek fölső vége villás. A villa két ága között leng a (2) fegyverzet egy karja, Ha a fegyverzet az egyik vagy másik értelemben elfordul, a (33) kar az egyik vagy másik (32) villaágat éri és ennek következtében az áramkört zárja vagy megszakítja. Az áramkör megszakad, ha a kar az 1. ábrán láthatóval ellentétes helyzetben van. Az akasztók (10) s (11) kontaktusai oly módon vannak alkalmazva, hogy az áramkör kevéssel előbb szakadjon meg, mielőtt a (10"^ és (11) kontaktusok között az érintkezés megszűnik. Ha az áramkör megszakadt, a (2) fegyverzetet a (33) ellensúly visszafelé forgatja és ha ez a mozgás végbe ment, a (33) kar ismét az 1. ábrán látható helyzetébe tér vissza, t. i. a villa másik (32) ágát működteti és a (30) korongot visszafelé forgatja. úgy hogy az áramkör a korongnál ismét záródik és a fegyverzetet akkor, ha a (10) és (11) kontaktusok érintkezésbejutnak, ismét működtetheti. Hogy a (31) kaimozgása lassúvá és egyenletessé váljék, a fegyverzettel ttx módon kapcsolt (37) fogasív van alkalmazva, mely a (38) szélfogó szárnyat működteti. Lényeges és fontos az óránál az a berendezés, mely meggátolja, hogy az óra járása a (10) és (11) kontaktusok érintkezésénél lassíttassék. A 6. ábra szerint a (9) horgonyakaszték (35) fogai körív szerint vannak alakítva, mely ívek középpontja a (7) tengelybe esik. Ily horgonyakaszték - - mint az eléggé ismeretes — oly módon működik, hogy akkor, ha a (35) fogat az akasztékkerék (361

) foga eleresztette, az akasztékkerek (36) foga a (35) fognak ívalakú belső föltiletére támaszkodik. Ugyanez történik a másik oldalon, ha a horgonyakaszték az ellenkező értelemben mozog. Minthogy az akasztékkerék ezenközben nyugalomban van, az óra járását az a körűimén}', hogy a (10) és (11) kontaktusok egymásra fekszenek (lásd a 6. ábrát) nem lassíthatja. A (33) kar az áram megszakítása czéljából még az akasztékkerék mozgásba jövetele előtt elfordul, tehát az áramkört, még mielőtt a (10) és (11) kontaktusok között az érintkezés megszűnt volna, megszakítja. Ha a (2) fegyverzet és a (33) kar az áram megszakadása után visszafelé mozog, a (10) és (11) kontaktusok annak következtében, hogy a (32) villaágak egymástól nagy távolságban vannak, még mielőtt a (30) korongnál az áramkör záródna, eltávolodnak, tehát az áramkör véletlen másodszori záródása lehetetlenné válik. Az óra ütőműve az elektromos fegyver-