15037. lajstromszámú szabadalom • Újítások petróleummótorokon

? - 2 -folytán az (F és G) fogaskerekek eltolhatók (2. ábra), úgy hogy ezek közül az (F) fogas­kerék a (H) fogaskerékkel, (G) pedig az (I) fogaskerékkel hozható kapcsolatba. A (H ós (I) fogaskerekek közt van a differencziális áttételnek (J) szekrénye elrendezve. A (D) kúpos kereket következőképen kapcsolhatjuk ki a (C) tengelytől: A (C) tengely végébe, a fogaskerékáttétel (L) szek­rényen túl, a (K) lendítőkerék van fölsze­relve (3. ábra), melynek megfelelően alakí­tott kivágásába a bőrrel vagy kaucsukkal bevont, kúpos (M) korong illik bele. Ezen (M) korong az (L) szekrényen (c)-nél meg­erősített (b) villa segélyével a (D) kúpos­kerék (a) hüvelyén eltolható. Az (M) korongon az (a) hüvellyel egy darabban készült (N) kereszt (d) peczkei számára nyílások vannak elrendezve, az (M) korong a reája erősített és szabad végük­kel a rögzített kereszthez feszülő (e) rúgók hatása alatt állandóan a (K) kerék fölé huzatik. Ha már most a (c) villát az (f) nyíl irá­nyában eltoljuk, az (M) korongot a (K) ke­rékből kikapcsoljuk, mi által ez, valamint az (N) kereszt is megáll, úgy hogy a (D) kúpos kerék is megáll és a mótor tengelye az áttétel működtetése nélkül fog forogni. Ha a (b) villát eleresztjük, az (N) keresztre támaszkodó (e) rúgok az (M) korongot ismét bekapcsolják a (K) kerékbe, úgy hogy ez, valamint a (d) peczkek közvetítésével az (N) kereszt és a (D) kúpos kerék is vagyis az egész mechanizmus forgásba jut. Hogy a hajtómű vezetője a petroleumgő­zöket tetszése szerint különböző sebességek létrehozása czéljából más-más időközökben gyújthassa meg, a következő elrendezés szolgál: A hajtóforgattyúval összekötött (0) ten­gelyre a (P) fogaskerék van szerelve, mely a nálánál kétszer nagyobb (Q) fogaskerék­kel kapcsolódik. Ezen (Q) fogaskerékkel a kibocsátó szelep (S) rúdját működtető (R) bütykös korong és a (T) bütykös korong van összekötve, melyek közül az utóbbinak bütyke a (Q) fogaskerék mindegyik vagyis a hajtótengely minden második fordulásánál az ugyancsak a (V) szekrényben elrende­zett és kívülről az (X) kar segélyével mű­ködtetett (U) szektor által izolált (g) rúgót súrolja (1. és 6. ábra). Ezen (g) rúgó vezető összeköttetésben van az izolált (h) fémsza­laggal, melyen az elektromos forrás egyik pólusával összekötött tömb mozog ide s oda, míg a másik pólus a gép testéhez van kötve. Mivel a gyújtó (T) bütykös korong a (Q) fogaskerékhez van kötve, a meggyújtás pillanatát tetszésünk szerint változtathatjuk, ha az (X) kar segélyével az (U) szektor ál­lását megváltoztatjuk. Az (U) szektort egyúttal a mótor szabá­lyozására is használjuk. A sebesség ugyanis a meggyújtáskor változik, úgy hogy, ha a sebesség ez okból vagy más okoknál fogva a szükségelt mér­téket túlhaladná, a kibocsátó szelepet nyitva tartjuk. Ezen czélra az (R) bütykös korong az (i) csap körül forgatható (Z) emeltyű segélyé­vel működteti a kibocsátó szelep (S) rúdját (1. ábra). Az (R) korong ugyanis a (Z) emel­tyűn elrendezett (j) peczket, a (Z) emeltyű pedig az (S) rudat működteti. A (Z) emeltyűn, mely önsúlya által esik mindig vissza nyugalmi helyzetébe, oldalt a bütykös korong fölött a (k) toldat, alsó végén pedig az (1) kampó van elrendezve. A (Q) fogaskerék (o) tengelyére még az (m n) könyökemeltyű is van szerelve, mely­nek (m) karja a (Z) emeltyű (1) kampójával szemben helyezkedik el, úgy, hogy mihelyt az (R) korong a (Z) emeltyűt fölemeli, az (m n) emeltyű is mozgásba hozatik és an­nak (m) karja a (Z) emeltyű (k) toldata alá kerül. A mint az (R) korong forgásában a (j) peczken túlhaladt, a (Z) emeltyű részben saját súlyának, részben a kibocsátó szelep (Sl) rúgójának hatása alatt kezdeti helyze­tébe igyekszik visszatérni; az (m n) emel­tyű szintén saját súlyának és az (m) karra és az (U) szektorra erősített (p) rúgónak hatása alatt kezdeti helyzetét igyekszik visszafoglalni (lásd 1. ábra szakadozott vo­nallal rajzolt rész). Ha a kivánt sebességet nem léptük túl,

Next

/
Oldalképek
Tartalom