15019. lajstromszámú szabadalom • Hydraulikus gőzmunkagép
A gépnek azon részeit, melyek a legnagyobb nyomásnak vannak alávetve, czélszerűen az (o) rudak által kötjük össze egymással, hogy a gépállvány maga ne legyen abszolút igénybevételeknek kitéve. A (c) szivattyúrudat ezélszerüen elszigetelten és hűtve tartjuk, hogy az a gőz által annyira föl ne melegítessék, hogy a munkahengernek (p) tömítése esetleg kárt szenvedjen E czélból a szivattyúrúd és az (a) dugattyú közé a (q) szigetelő lemezt, iktatjuk be vagy az (r) átjáró nyílást rendezzük el, hogy a levegőnek azon át szabad utat engedjünk. Ezenkívül a (b) csőtoldat is hűtő hatással van a szivattyú rúdra, a mennyiben az a szivattyúrudat az (A) gyűrűs hengertől elszigeteli és kiilső légkeringést idéz elő. A 2. ábrában oly gépnek foganatosítási alakja van föltüntetve, melynél a gőzhenger alul van elrendezve. Az egyes részek elrendezése, működése és rendeltetése ezen esetben ugyanaz, mint az előbbinél, kivéve a mozgatott részek visszamozgatására szolgáló berendezéseket, melyek ekkor eleshetnek, a mennyiben azok saját súlyuknál fogva mozognak vissza. Lehetne azonban a visszamozgatás biztosítására az előbbi foganatosítási példánál (1. ábra) leírt berendezéseket is alkalmazni, a mikor is a gépállványban szilárdan megerősített (i) dugattyút a nyomó folyadéknak az (e) szán hézagolásába való bevezetésére szolgáló furattal látjuk el. Ezen függélyes elrendezés azon előnyt nyújtja, hogy a szivattyúrúdnak és a gőzdugattyúnak visszajárása a munkadugattyúnak nyomó hatása által gyorsíttatik. azon esetben, ha ez utóbbi mozgása annak relatív nagyobb súlya következtében gyorsabban megy végbe, mint a gőzdugattyú mozgása, míg az ellenkező esetben, ha a gőz dugattyú relatíve nehezebb, akkor a munkadugattyúra szívó hatás idéztetik elő, úgy hogy ennek siilyedése gyorsíttatik. Ha a 2. ábrában föltüntetett rendszert megfordítjuk, vagyis, a gőzhengert fölül, a szerszámot alul rendezzük el, akkor ellenkező hatások lépnek föl; ezen elrendezéssel azon előny jár, hogy a dolgozó gőznyomás a menesztett szerszámnak önsúlya által növeltetik. A 3. és 4. ábrákban oly foganatosítási példák vannak föltüntetve, melyeknél a hydraulikus munkahenger előtt egy ehhez bizonyos szög alatt elrendezett és vele közvetlenül összekapcsolt nyomó segédhenger van elrendezve. A gőznyomás által mozgatott szivattyúrúd közvetlenül a segédhengerbe hatol és a nyomó vizet ezen hengerből közvetlenül a munkahengerbe nyomja, anélkül, hogy a találmányi gondolat szerint bármily hydraulikus vagy mechanikus közlő részek jönnének alkalmazásba. A 3. ábrában a gőzhydraulikus nyomó szerkezetnek vízszintes, a 4. ábrában annak függélyes elrendezése van föltüntetve, a hol is a gőzhenger alul foglal helyet. A mint látható, mindkét esetben a (B) hydraulikus munkahenger elé a (Bl) nyomó segédhenger van igtatva, illetőleg azzal közvetlenül összekapcsolva és arra merőlegesen elrendezve. Ezen nyomó segédhenger a tulajdonképeni munkahengernek oldalt nyúló meghosszabbítását képezi; ezen meghosszabbítás által az (A) gőzhengernek a gép tengelyétől való elhajlítása, tehát a gépnek megfelelő megrövidítése és annak oly telepekbe való beépítése válik lehetővé, melyeknél az 1. ábrában föltüntetett munkagép alkalmazása térszűke miatt lehetetlen. Az 5—7. ábrák a bevezetésben említett foganatosítási alakhoz hasonló elrendezést láttatnak, melynél a szivattyúrúd és a gőzhenger a nyomó segédhengernek két oldalán vannak elrendezve, a hol is a gőzdugattyú mozgásának a szivattyúdugattyúra való átszármaztatása czéljából azok vonó rudak és traversa segélyével vannak egymással összekötve. Minthogy itt a szivattyúdugattyú a gőzhengerbe többé nem nyúl be, azért annak hosszának csak kevéssel kell nagyobbnak lennie a nyomó segédhenger hosszánál, úgy hogy a hajlításra való igénybevételek tetemesen csökkentetnek. Továbbá a szivattyúrúd, még ha a gőzhenger a nyomó segédhengernek zárt végéhez igen közel is áll, mégis attól
