14985. lajstromszámú szabadalom • Újítások lőfegyvereken

ha a fegyver a vállra vau támasztva; a fogantyút a 17. ábrán látható helyzetből a fi. ábrán látható helyzetbe toljuk. ínég pedig a hüvelykujj segélyével, mely a (d3) felületre fekszik, a kéz többi ujja igen ter­mészetesen a (d2) fölületre fekszik, tehát eme helyzetnél nehéz, sőt lehet mondani lehetetlen, hogy az ujjat a (d) kivágásba toljuk és így a billentyűt mozgassuk, vagy, hogy a kezet a (d2) fölületre fektessük és a (D') emelő (d.6) karját lenyomjuk. Ez az emelő tehát a (c5) kivágásba eshetik, ha az emelő egészen elől van. Az emelő vissza­húzásánál a kézizmok épen ellenkező módon működnek, a hüvelykujj nem fekszik a (d3) fölületre és az ujjak a (d2) fölületet veszik körül, úgy, hogy a (D') emelő, mielőtt a fogantyút mozgathatnék, a záróhelyzetet el­hagyja, Ez a körülmény a szerencsétlensé­gek elkerülése czéljából fontos, ugyanis ha a fegyvert mint egyszerű hátultöltőt hasz­náljuk, a billentyű eleresztésétől és az ujj levételétől addig, míg a kéz a (d2) fölületet fogja meg, hogy a fogantyút visszahúzza, bizonyos idő telik el, ép úgy bizonyos idő telik el akkor is, ha a fegyvert ismétlőfegy­ver gyanánt használjuk attól az időponttól, a mikor a fogantyú rögzítésénél a hüvelykujj a (dH) fölületről leemeltetik, addig, míg a kéz a (d2) fölületet megfogja, mely idő minden esetben elégséges a töltény elsülé­sére, úgy, hogy ez előbb történik meg, mint a záródugattyú visszahúzása. Ép úgy lehe­tetlen a «görcsös» lövés, ha a fegyvert mint ismétlőfegyvert használjuk, mert a kéznek a fogantyún való helyét és arra gyakorolt hatását meg kell változtatni. (E) legczélszerüebben egy kettős szög­emelő (8. ábra), mely (e)-nél a závárzattok (a4) üregében a (B) záródugattyú fölött van elhelyezve, tengelye a záródugattyú fölött van és két rövidebb (el) karja van, melyek elől a záródugattyú két oldalán alkalmazott egy—egy (b9) peczekbe ütközhetnek, to­vábbá két hosszabb (e2) karja, melyek hátul a vezetőn alkalmazott egy-egy (c6) csap pályájába nyúlnak. Az (e4) rúgó az emelőt forgáspontja körül hátrafelé forgatja. Ha a vezető hátrafelé mozog, hogy a záródugattyút kitérítse, (14. ábra) a (c6) csapok az (e2) karokba ütköznek, úgy. hogy a vezető további hátrafelé való mozgásánál a fogantyúra ható erőt az (E) emelő vigye át és így a (b) horog által megfogott töltény­hüvely a töltőűrből könnyen kihúzható le­gyen. Karimás töhényhiivelyeket eme ké­szülék akkor is kihúzhat, ha a fegyver a vállra van támasztva. Ha a vezető és a záródugattyú egészen hátul van (17. ábra), az (e4) rúgó az emelőt hátrafelé forgatja, úgy, hogy a vezetőnek ezt követő előre meneténél a (b9) peczkek az (el) karokra hatnak, és az emelőt a fi. ábrán látható helyzetbe viszik. A (P) ütőszög (t') farka (10., 11. és 13. ábra) a záródugattyú villás (Bl) végében mozog és egy hátrafelé nyúló (r) üreggel van ellátva, mely legczélszerüebben oly mó­don állítható elő, hogy az ütőszög farkát három oldalú (t3) keret gyanánt képezzük ki, mely elől nyitva van és melynek egy (t2) toldata van. Ez a (t2) toldat az (S) eí­csattantó emelővel jön érintkezésbe, hogy a fegyvert meg lehessen feszíteni. Ha a (c) vezetőt hátrafelé húzzuk, a (cl) rész az (r) üreg hátsó falával jön érintkezésbe, (14. ábra) úgy, hogy a (P) ütőszöget a (B) záród ugaty­tyúban hátrafelé lehet húzni, miáltal az ütő­szög mellső vége nem fekszik a töltényre, melyet az előretolásnál a záródugattyú a töltőűrbe tolt be. A (c) vezető rögzítőkészű­léke (Ifi., 21. és 22. ábra) legczélszerüebben egy (F) fogasrúdból és az (Fl) kilincsből áll, a fogasrúd legczélszerüebben a (Cl) vezetéke­ken van megerősítve, a kilincs pedig a (C) vezetőn, még pedig a hátsó (c3) rész meg­felelő hasítékában. Az (F') kilincs még pe­dig a vezető bármely irányú mozgásánál a mozgás egész időtartama alatt a kellő hely­zetben az (F) fogasrúdba fogódzik. (21. és 23. ábra). Az (F) fogasrúd mellső és hátsó végén lévő (f fl) kivágások lehetővé teszik, hogy a kilincs a fogasrúd fogaiból kilépjen és a vezetőn függélyes irányban lefüggjön, (20. és 22. ábra) úgy, hogy a kilincs a következő mozgásnál ellenkező szög alatt feküdve fogódzik a fogasrúdba. Ha tehát a vezető mozgását bármely irányban

Next

/
Oldalképek
Tartalom