14975. lajstromszámú szabadalom • Robanás ellen biztos tartály petróleumlámpákhoz és fűtőkészülékekhez

lekedő csövek törvénye szerint lassan-lassan oly magasan áll, a mily magasan áll az (A) tartályban (lásd az 1. ábrát). Hogy a tulajdonképeni (A) tartályból a folyadék a (B) kanóczcsőbe juthasson, a (D Dl) korongok által képezett (C) téren kénytelen átfolyni. Ez a rendkívül lassú átfolyás a gyakorlatban mint szabályos átszivárgás érvényesül, mely a világítóanyag elégésével arányosan megy végbe. A folyadéktartályból tehát az a folyadékrész jut a kanóczcsőbe, mely a lángtól legnagyobb távolságban van és ezt a folyadékot a két nagy fémes fölületű (D Dl) korong teljesen lehűti. A (D Dl) korongok azonban nemcsak hűtik, hanem tisztítják is a folyadékot, a mennyiben a molekuláris vonzás következtében a folyadékban lévő tisztátlanságokat szűrő módjára visszatartják. Ez a tisztítás rendkívül alapos, főként akkor, ha a folyadék, mint azt az 1. ábrán jelezték, az alsó (Dl) korong és a tartály feneke között kénytelen átfolyni, hogy a tulajdonképeni kapilláris térbe juthasson. Hasonló erélyes tisztítás történik akkor is, ha mint a 7., 9 és 10. ábrán, a folyadék oldalt jut a (D Dl) korongok között lévő térbe. Az (E) tartaléktér nemcsak a (B) kanóczcsőben lévő folyadék fölvételére szolgál, hanem egyidejűleg az (A) folyadéktartályt a lángtól szigeteli is, úgy, hogy a láng a folyadéktartályt nagyobb mértékben föl nem hevítheti. Eme jelzett kedvező mellékhatások következtében (hogy a folyadék tiszta, hideg, tehát gázt nem fejleszt) az ily tartállyal fölszerelt lámpák lángja rendkívül világos és nyugodt, szagtalan és nem kormoz. A világítóanyag fogyásával arányosan kell levegőt a tartályba bevezetni, mert csak így lehet a folyadék fölött légüres tér keletkezését meggátolni. Ha a tartály esetleg földől (lásd az n. ábrát), a folyadék a lángzótól azonnal az (Ií) tartalékkamarába folyik és ebben a lángzót körülvevő gyűrű alakjában helyezkedik el; az (F) falak hajlása és kúpalakú (G) védősüveg meggátolja, hogy a folyadék a lángzóhoz jusson, még ha azt a leesésnél föllépő lökés elősegítené is. A tartály alsó része a tartály földőlésénél kiürül, de a (C) kapilláris tér folyadékkal töltve marad, épen a kapilláris erők hatása következtében. Tehát ha a láng a (B) kanóczcsőbe vissza is csapna, a telt kapilláris tér meggátolná, hogy az (A) folyadéktartályba jusson. Ha a tartály soká marad a földőlt helyzetben, a (J) dugó (a) része folyadékkal részben ugyancsak megtelhetik, de hogy a folyadék a dugóból kijuthasson, egészen a (d) csőig kellene fölemelkednie, mitől az (i il) furatok és a (d) cső szúk volta következtében tartani nem kell. A (K) dróthálók meggátolják, hogy a láng a dugón át csapjon be a tartályba. Ha a tartály csak annyira dől föl, hogy az egyik oldalára fekszik, mint azt a 7. ábrán jeleztük, a folyadék a (B) kanóczcsőből az (E) tartalékkamarába folyik, az (A) tartályban lévő folyadék pedig azt a helyet foglalja el, melyet a nehézség erőhatása alatt el kell foglalnia. A (C) kapilláris tér ebben az esetben is töltve marad. A (J) dugó (a) részére pár csöpp folyadék bejuthat ugyan, de ki nem folyhatik. A (C) kapilláris tér tehát — bármily helyzetet foglal is el a tartály — mindig töltve marad, még akkor is, ha az (A) tartály és (B) kanóczcső teljesen üres. Ha a (C) kapilláris térben szenny rakódott le, a tér könnyen megtisztítható, minthogy a (D Dl) korongok könnyen eltávolíthatók. Az (E) tartaléktér az (A) tartály és (B) cső tartalmának túlságos fölmelegedését meggátolja, tehát a tartályban petróleumgőzök nem képződhetnek és a tartályból petróleum ki nem szivároghat. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Robbanás ellen biztos tartály petróleumlámpákhoz és főzőkészülékekhez, mely több, a világitóanyag, kanócz, stb. fölvételére szolgáló kamarára van osztva, az által jellemezve, hogy a világítóanyag fölvételére szolgáló (A) tartály és a (B) kanóczcső (Cj kapilláris tér által van egymással kapcsolva, oly czélból,