14949. lajstromszámú szabadalom • Önműködő váltó függő pályák számára

MejiJelent 1899. évi junius lió 23-án. RIAGY. gg| KIR. SZABADALMI IIM HIVATAL SZABADALMI LEI RAS 14949. szám. V/s. OSZTÁLY. Önműködő váltó függő pályák számára. ADOLF BLEICHERT & C° CZÉG LEIPZIG-GOHLISBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1898 deczember hó 29-ike. A jelen találmány tárgya oldalt nyiló és záródó váltó függő pályák számára, mely nyitás után saját súlya vagy ellensúly, vagy rúgó hatása alatt önműködően záródik. Ezen váltót úgy nyelvváltó, mint teljes váltó alakjában foganatosíthatjuk és oly szerkezettel köthetjük össze, mely azt nyitott állásában rögzíti. A mellékelt rajzban a jelen találmány tárgya egy foganatosítási alakjában még pedig a legegyszerűbben van föltüntetve, mely saját súlya által működtetik. Az 1—5. ábrákban ezen, nyelvváltó alakjában foganatosított váltó maga van föltíintetve. Ezen váltó lényegében az elől nyelvben végződő (a) sínből áll, mely a rézsútosan elrendezett (b) forgási csappal van ellátva, mely a (c) függő tartóban van ágyazva. A (d) sín (4. ábra) a meg nem szakított függő vágányt képezi, mellyel a második (e) vágány közvetítésével összekötendő. A váltó rendesen zárva van, a mikor is az nyelvével a (d) sínszálon nyugszik (4. ábra). Ha már most ezen vágányon egy függő kocsit a nyíl irányában előre tolunk, akkor a kocsi fölfüggesztő szerkezete a váltóba ütközik és azt oldalt a szakadozott vonalakkal jelzett állásba nyomja, melyből a váltó önműködően tér vissza zárt állásába, mihelyt a kocsi elhaladt. A (b) csapnak rézsútos elrendezése következtében a váltó nem vízszintesen tér ki, hanem annak kilengési síkja a vízszintes síkkal oly szöget zár be. hogy a váltó nyitásánál ennek súlypontja eléggé magasan emelkedik föl, hogy síilyedésével az önműködő zárást biztosan előidézze, mihelyt a váltó szabadon bocsáttatik, úgy hogy a váltónyelv a csap rézsútos állásának megfelelően a (d) sínszálra fölfekszik. Ha valamely függő kocsinak az (e) vágányról a (d) vágányra kell átmennie, akkor a váltó zárt helyzetében megmarad: az önműködő váltónak ezen egyszerű alakja e szerint elégséges arra, hogy két függő vágányt eggyé egyesítünk. Ha ellenben a kocsik a 4. ábrában föltüntetett nyíllal ellenkező irányban közlekednek, akkor a kocsikat toló munkásnak a váltót nyitnia kell. ha azt akarja, hogy a kocsi a (d) vágányon menjen tovább. Ezen czélból a váltót a reá szögecselt (f) lápos vassal (6. és 7. ábrák) a (c) csapágyon túl meghosszabbítjuk és a (g) vonó zsinórral látjuk el. mely csigák körül a váltó elejéig van vezetve. Ha már most a munkás a kocsit az X—Z irányba akarja meneszteni. akkor elhaladásakor a (g) zsinórt