14930. lajstromszámú szabadalom • Mechanizmusok hajtására szolgáló mótor

— 2 — téken át kell a, mellső (Al) hengerrel közlekednie. Az (Al) hengerköpenynek körülbelül közepéből kiindulva egy (f) cső ágazik ki és egy második, kisebb az (Al A2) hengerrel párhuzamosan elhelyezett (G) tolattyúhengerbe torkollik. Ezen (G) tolattyúhenger egy, két (gl g2) dugattyúval fölszerelt (g) dugattyú rúddal van ellátva, mely utóbbi két. a tolattyúhenger homlokoldalain elrendezett két (H és Hl) munkahenger furataival korrespondeál. A (H H1) munkahengerek (h hl) dugattyúi egy közös, két oldalt fogazott (h2) dugattyúrúdnál fogva vannak egymással összekapcsolva és ezen utóbbi a mechanizmus működésbe hozatala által föltételezett és hosszirányban végzett mozgását két, a fogazatába kapaszkodó (k kl) fogaskerékre viszi át úgy, hogy ezek egymással ellentétes forgó mozgást végeznek. A (H Hl) munkahengerek külső oldalai egy-egy (i il) csővezeték segélyével közlekednek a (G) tolattyúhengerrel, míg a (H) munkahengernek a (G) tolattyúhenger félé fordított vége, még egy elágazó (K) vezeték segélyével, az (A2) elosztóhenger belsejével van kapcsolatban. Az eddigiekben leírt készülék működése a következő : Mihelyt egy, a készüléknek alkalmas nyílásán bedobott pénzdarab segélyével vagy más megfelelő módon a (d) kikapcsoló emeltyűvel kapcsolatos (dB) karnak (d2) szabad vége fölszabadúl, ez a súlyhatás, vagy más körülmény következtében lenyomatik, mely mozgásnál a (d) záróemeltyű (14) forgáspontja körül elfordul és a (dl) orrot a (c ül. cl) zárótolattyúból kikapcsolja. Ennek legközelebbi következménye az hogy az (al) dugattyú a folyékony szénsav nyomásának engedve előretolatik; azonban abban a pillanatban, melyben az (f) szárnyvezeték nyílásán elhalad, a nyomó anyag ezen vezetékbe átmegy és ezen a (G) tolattyúhengerbe. Ha a (G) tolattyúhenger dugattyúi körülbelül a 2. ábrában föltüntetett helyzetben vannak, melynél az (f) vezeték az (il) vezetékkel közlekedik, úgy a nyomógáz a (Hl) munkahenger (hl) dugatytyúja mögé kerül, a (hl) dugattyú előretolatik és ezen előremozgás egyidejűleg az (J) kerékműnek mozgásbahozatalát eszközli. Az (al) dugattyú, illetőleg a (c) zárótolattyú eközben még egy kis úton előrehaladt, azonban csak annyira, míg a (c) zárótolattyú fölső (c2) zárófoka szintén a (d) kétkarú emeltyű (dl) orrába ütközött és ezáltal a továbbmozgásban megakadályoztatik. Míg most a (Hl) munkahenger (hl) dugattyúja lassankint jobboldali végső helyzetébe jut, egyidejűleg a (G) tolattyúhengernek a (Hl) hengerbe nyúló (g) dugattyúrúdjába ütközik úgy, hogy ennek baloldali dugattyúja az (il és f) csővezetékek szájnyílásai közé jut és ily módon ezeknek egymással való közlekedése megszűnik, azonban egyszersmind az (i és f) vezeték között közlekedés jő létre. A nyomógáz most az (i) csővezetékbe és ezen át a (h) dugattyú mögé kerül, mely7

utóbbi eközben az imént leírt hosszmozgás következtében holtponti helyzetébe jutott úgy, hogy ezen dugattyú a baloldal felé tolatik, az előtte levő levegő azonban egy a födélben alkalmazott külön (h3) nyíláson át a szabadba távozhatik. Ezen utóbbi mozgás folyamán a (H) hengernek a kerékmű mozgatását eszközlő (h) dugattyúja elérte azt a helyzetet, melynél a (K) csővezeték által az (A2) hengerrészszel való közlekedés helyre van állítva, a nyomógáz tehát ugyanebben a pillanatban lép ezen vezetékbe át és az (A2) henger (a2) dugattyúját a nyomás alatt álló (al) dugattyú által kifejtett ellentállás legyőzése után nagyobb keresztmetszetével járó jelentékenyebb erőkifejtése következtében annyira visszaszorítja, míg a (d) kikapcsolóemeltyű újból a (c) zárótolattyú legalsó fokára és az (al) dugattyú kezdeti helyzetébe visszatért. Eközben a (b) hasíték a kiillevegőt az (A2) henger belsejébe bocsátotta úgy, hogy az abban levő gáz kiáramolhat és nyomáscsökkenés áll be, mire az (a) dugattyúrúd imént elfoglalt záróhelyzetébe újból visszatér. A (Hl) henger dugattyúja előtt levő gáz a (hl) dugattyúnak másodszori jobbra mozgásakor a (G) kormányhen-