14914. lajstromszámú szabadalom • Hőmérséklet szabályozó

- 3 (K) csuklók segélyével párosával vannak egymással kapcsolva. Az (L) csukló segélyével a (H) emelő egy kétkarú (M) emelővel van kapcsolva, mely egy fix csap körül forog. Az (M) emelő másik végén egy (N) rúd van megerősítve, mely alul a kis (0) szögemelő egyik kai'já­vai van kapcsolva, a szögemelő másik karja villaalakú és egy kerületén sugaras lapá­tokkal ellátott (Q) kerék tengelyét fogja körül, melyet csapágyaiban az (0) szög­emelő segélyével lehet oldalirányban némi­leg eltolni. Ha a (Q) lapátos kerék egy oldal fölé teljesen el van tolva, a lapátokat kis keresztmetszetű vízsugár éri, mely az (R) csőből. fecskendez ki, míg ha egészen a másik oldal fölé van eltolva, a vízsugár hatásának egyáltalában nincs kitéve. A kerék tengelye egy kis (S) fogaskereket visel, mely az eltolható (T) fogasrúdba fo­gódzik és melyet az (U) csiga tol el. A fo­gasrúd egyik vége egy kétkarú (V) emelő­vel van kapcsolva, mely a fix (W) csap körül forgatható. Az emelő két karja nagyon különböző, hosszabb karja az alátámasztási pont közvetlen közelében a (P) szelepet záró és nyitó (X) rúddal van összekötve. A rövidebb karja az (Y) spirálrúgó hatása alatt áll, mely rúgó arra törekszik, hogy az emelő rövidebb karját jobbfelé húzza (8. ábra). A szabályozó működési módja a követ­kező : A folyadék fölmelegítésére szolgáló ké­szülékből a (P) szelepen bevezetett gőz segélyével fölmelegített folyadékot, ha az a kívánt hőmérsékletet elérte, a szabályozó (B) csövén vezetjük át, Az (N) emelőt a (C) állítócsavar emelésével vagy siilyesz­tésével oly módon állítjuk be, hogy a (Q) lapátos kerékre a vízsugár hatást ne gyakorolhasson. A (T) fogasrúd ekkor az (Y) rúgó által kifejtett erő hatása alatt a 8. ábrán látható helyzetben fog lenni, mely helyzeténél a gőzszelep zárva van. Ha a folyadék hőmérséklete a normális fölé emelkedik, a (B) cső megnyúlik, az (F G H M) és (0) emelők pedig a (Q) lapátos kereket oly módon tolják el, hogy a víz­sugár a kerék lapátjait érje. A kerék tehát forgásnak indul és az (S) fogaskerék segé­lyével a (T) fogasrudat jobbfelé húzza (8. ábra) Eme mozgás következtében a (V) emelőkar is forgásnak indul és az (X) rúd segélyével a (P) gőzszelepre hatást gya­korol. A szelep elzáródik és az (Y) rúgó megfeszül. A fűtőkészülékhez vezetett gőz mennyi­sége ennek következtében kisebbedik és a folyadék hőmérséklete is csökken. Ha a (T) fogasrúd a szélső jobb állásába jutott a tovább mozgását egy kis kiugrás meg­akadályozza. Ekkor a (Q) kerék áll és a (P) szelep elzárva marad. Ha a kellő hő­mérséklet ismét létesült, a (B) cső össze­húzódik. Az (F G) és (M) emelők saját súlyuk következtében lesiilyednek, ennek következtében a lapátos kereket balfelé el­tolják. Abban a pillanatban, a melyben a folyadék normális hőmérsékletet elérte, a (B) cső ismét a kellő hosszúságot veszi föl, tehát a lapátos kerék a vízsugár útjából eltávolíttatik. Minthogy oly módon lapátos kerékre for­gató erő nem hat, az (Y) rúgó összehúzód­hatik, ennek következtében a (V) emelő a (P) szelepet nyitja, a mennyiben a (T) fogas­rúd balra tolatik el (8. ábra) és a (Q) la­pátos kerék az előbbi forgásértelemmel ellen­kező értelemben forog. Az itt leírt készüléknél bebizonyult, hogy a folyadékot oly hőmérsékleten lehet tar­tani, mely gyakorlati szempontból normális, a mennyiben a (P) szelep már akkor is elzáródik, ha a hőmérséklet csak 1° C.-sal emelkedik föl. A 11. és 12. ábrán látható kiviteli módo­zatnál egy berendezés, mely valamely tér­nek ammóniákkal való hűtésére szolgál. Egy súlyos (Alj keretben, mely egy meg­felelő térben áll, egy (Bl) fémcső van el­helyezve, melynek fölső végén lévő (Dl) nyújtványára támaszkodik az (El) él, mely a két egymásra ható, igen különböző karú (FI Hl) emelők közül az elsőre hat. Ezek az emelők éleken forognak és melyek fix alátámasztási pontjai az (Al) keretben van elhelyezve.

Next

/
Oldalképek
Tartalom