14898. lajstromszámú szabadalom • Gabonahántó és hegyező gép

Megjeleni 1 ÍSÍ)Í). évi június liő 30-á MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 14898. szám. X/i. OSZTÁLY. Gabonahántó és hegyező gép. GRAEPEL HUGÓ GYÁROS BUDAPESTEN. A szabadalom bejelentésének napja 1898 deczember hó 14-ike. A jelen találmány tárgyát képező, függélyes gabonahántó és hegyező gép azon találmányi gondolaton épiil föl, hogy az eddig elkülönítetten végzett hántást, illetve hegye -zést és ezek termékeinek osztályozását, illetve szitálását a jelen találmány szerint egy és ugyanazon, ezen ezélra kíilön berendezett és épen ezen berendezése által az eddigi gépektől eltérő gépben végezzük, mi által egyrészt erőmegtakarítást érünk el és másrészt az eddigi berendezéseket egyszerűsítjük is. A találmány tárgya a mellékelt rajzban egy foganatosítási alakjában függélyes középmetszetben van föltüntetve. Mint minden gabonahántó és hegyező gép, úgy ez is két főrészből áll, t. i. a helytálló köpenyből ós a forgó dobból. A helytálló köpeny a találmány fönt kifejtett alapgondolatának megfelelően két részből áll: a tulajdonképeni hántó, illetve hegyező (A) és az osztályozó, illetve szitáló (B) szerkezetéből; úgy az (A), mint a (B) szerkezet maga bármely ismert elrendezéssel bírhat és anyaguk is ismert lehet; így készíthetjük az (A) köpenyrészt smirgelből, karborundumból vagy bármely, működését illetőleg egyenértékű masszából, a (B) köpenyrészt pedig lyukasztott vagy hasítékokkal ellátott lemezből, drótfonatból vagy bármely, működését illetőleg egyenértékű anyagból. Természetes, hogy a forgó dob a köpeny ezen különös szerkezetének megfelelően legezélszerűbben szintén két részből áll; az (.A) köpenyrésznek megfelelő dobrésznek ugyanis erélyesebb működésűnek kell lennie, mint a (B) köpenyrésznek megfelelő dob résznek. A gabona hántása, illetve hegyezése t. i. megköveteli, hogy a gabonának érintkezése a hántó, illetve a hegyező szerkezettel a lehető legerélyesebb legyen, a ( nélkül azonban, hogy ez által maga a gabona sérüléseket szenvedne; ezt az által érjük el, hogy a dobnak a köpeny (A) főrészével együttműködő részét a (C) ütő léezekkel szereljük föl, míg a dobnak a köpenynek (B) részével együttműködő részét a (D) kefékkel látjuk el. Bizonyos specziális esetekben azonban lehet az elrendezés olyan is, hogy a köpenynek mindkét részét működtethetjük vagy csak a (Q) ütő léczekkel vagy csak a (D) kefékkel. A gépnek ezen leírásban nem említett részei bármily ismert szerkezetű gabonahántó és hegyező gép részeivel azonosak lehetnek ; így a (B) részen átkefélt finom