14885. lajstromszámú szabadalom • Binokularis nagyító

- a -ból kitűnik, hogy a közelfekvő (A) pontról mindegyik lencse egy (Al)-nél látható virtuális képet állít elő, ép úgy mintha az exczentrikus lencsék helyett prizmákat alkalmaznánk, úgy hogy a két kép az agy által egyesítve, a tárgynak megfelelő benyomást idéz elő. A látás iránya a két képnél ily föltételek mellett teljesen vagy közel párhuzamos, ha mindegyik szem egy-egy külön képet lát, melyek az (A) tárgy megfelelően nagyított képét ábrázolják. Lehetne szórólencséket is hasonló módon úgy berendezni, hogy a két kép egyesíttessék, tényleg az 1. ábrán eredményes vonallal két bikonkávlencse is van ábrázolva, melyek ferdén el vannak vágva és melyeknél az (al al) optikai tengelyek az (m) középvonalon kívül fekszenek. Azt is lehet látni, hogy mindegyik szem egy-egy külön képet lát, mely a kellő távolságban van és az (A) tárgyat kellő módon kisebbítve ábrázolja, míg a két képnél a látás iránya egymással teljesen vagy közel párhuzamos és a két kép ugyanazt a hatást gyakorolja, a mint a stereoszkopikus képek. A szóban lévő készülék lényege az egyes lencséknek eltérítő vagy prizmaszerű hatásában van, mit egyrészt a lencsék exczentrikussága, másrészt azok ferdén való elhelyezése idéz elő. Az utóbbira nézve mellékes, hogy a lencsék ferde fölületekben érintkeznek-e egymással, vagy hogy egyáltalában nem érintkeznek-e, vagy végül, hogy a lencsék elvágva nincsenek. A csatolt rajzon különböző kiviteli módozatok láthatók. A 2. és 3. ábrán fölülnézetben és vízszintes metszetben egy egyszerű nagyító vagy egy binokuláris kézi nagyító látható, a 4. ábra a találmány orrcsíptetőnél alkalmazva látható, az 5. ábra egy stereoszkopikus nagyítót ábrázol, a 6. és 7. ábra a nagyító két kiviteli módozata, mely főleg órások számára van szánva, a 8., 9. és 10. ábra egy összetett binokuláris nagyító. A 2. ábrán látható binokuláris nagyítónak egy (v) nyele van. A lencsék a fénysugarakat oly módon terelik el, mintha azok jóval távolabb fekvő tárgytól jönnének. Azok a lencsék, melyeknél a hajlás változtatható, egy (v) nyélre vannak szerelve és tetszőleges módon, pl. (vl vl) foglalatba foglalva, az üvegek beállítására az (u) csavarház szolgál, melybe a (t) csavar fogódzik és a (vl vl) foglalattal a (tl t2) rudak segélyével van kapcsolva. A lencsék orrcsíptető foglalatban, mint 4. ábrán látható, vagy pápaszem vagy lorgnett-foglalatban is alkalmazhatók; ez a foglalat bármily lencsénél használható és különösen közel fekvő tárgyak szemlélésénél, írásnál, olvasásnál stb. igen jó szolgálatot tesznek. Nagyon rövidlátó egyének, kiknél a tiszta látás határa 5 cm., a közönséges binokuláris nagyítót nem használhatják, miután a közönséges nagyítót nem lehet oly módon berendezni, hogy a két szem 5 cm.-nél közelebb fekvő pontot egyidejűleg lásson, ellenben a 4. ábrán látható kiviteli módozatnál ez sikerül és pedig a nélkül, hogy a szem hosszabb idő múlva elfáradna. Az 5. ábrán látható nagyítónál a két exczentrikus (g) lencse, melyek az objektívet képezik, egymásfelé és az okulár felé hajlik, az okulár lencséit, mint azt említettük, a (d) csavarház és az (e) csavarorsó segélyével be lehet állítani. Ez a berendezés igen egyszerű módon teszi lehetővé, hogy stereoszkopikus Galilei-féle távcsövet létesítsünk, mely utóbbi lehetővé teszi, hogy a tárgyakat igen nagy mértékben közelítsük, a nélkül, hogy a szemizmok elfáradnának; lehet továbbá az exczentrikus sugarak kizárására diafragmákat is alkalmazni, melyek ily módon a kép deformálódását meggátolják. Mint azt a pontozott vonalak jelzik, az objektív lencséket prizmák és lencsék kombinálása által is lehet létesíteni. Az 5. ábrán látható objektiv-lencsék a nagyítóban állandó vagy változtatható szög alatt hajolhatnak egymáshoz, a beállíthatóság létesítésére egy külön mechanizmus szolgál. A 6. ábrán órások használatára szánt bi-