14862. lajstromszámú szabadalom • Készülék pénz visszaadására
- 4 -vonalaknak megfelelő pénzdarabok összege (0—0) vonallal jelzett vízszintes vonaltól fölfelé a következő vonalig azon pénznemnek, melyhez az illető szegmentum tartozik, egy egységével emelkedjék. A (0—0) vonalon furatok nincsenek, a következő vízszintes vonalon a 8. ábrán a halfpennynek megfelelő függélyes vonalon egy furat van, ez a vonal tehát egy halfpennynek felel meg, a második vízszintes vonalon az első penny vonalban van furat, tehát 1 pennynek felel meg, a kilenczedik vízszintes vonalon egy furat van a függélyes halfpenny vonalban és egy-egy a négy függélyes penny vonalban, ez a vonal tehát 4V2 pennynek felel meg, a 17-ik vízszintes vonalban és egy furat van a halfpenny vonalban, egy-egy furat a kétpenny vonalban és egy furat a sixpence vonalban, az összeg tehát 6 + 2 + 7a — 87a penny. A 7. ábrán a shilling szegmentumnál a (0—0) vonalon furat nincs, a következő vonalon egy furat van az első függélyes shilling vonalban, úgy bogy a shillingnek felel meg. a következő vonalon mindkét shillingnek megfelelő furat van, a megfelelő összeg tehát két shilling, a nyolczadik vonalban egyegy furat van egy-egy shilling, florin és a két halfcrown vonalban, az összeg tehát 1 + 2 -f- 22V'a = 8 shilling. A 16-ik vízszintes vonalban egy-egy furat van halfsovereign, a két shilling és két florin vonalban, mi 10 + 2 + 2 + 2-^16shillingnek felel meg. A vízszintes vonalak száma attól függ, hogy mekkora a legnagyobb összeg, melyre a szegmentumot be lehet állítani, az 1 penny szegmentumnál (8. ábra) a (0—0) vonalat beleértve (24), tehát 0— llVa penny állítható be, a (16) shilling szegmentumnál (7. ábra) a (0—0) vonal beleértésével (21), tehát 0—20 shilling állítható be. A 7. és 8. ábrán a vízszintes vonalak be vannak rajzolva és a megfelelő értékekkel jelezve. Közvetlenül szomszédos furatok nagyobb furatokká vagy lyukakká egyesíthetők. c) vl tolókák működtetése. A (8) tolókák működtetésére a (10) tolórudak szolgálnak, melyek a (8) tolókáknak a szegmentumok felé fordult oldalán alkalmazválc és a gépállványban vannak vezetve. Ugyanis a (11) emelő egyik karjára egy (12) rúd van szerelve, mely a (10) tolókák (13) ütközőivel működik össze. A fogantyús emelő a nyugalmi helyzetében az 5. és 6. ábrán teljesen kihúzott állásnál valamivel mélyebb állásban van. a (14) rúgók pedig a (10) rudakat jobbfélé törekszenek eltolni. Ennek megfelelően a (12) rúd a (13) ütközők bal pofáival érintkezik és a rudaknak jobbfelé való mozgását meggátolja. Ha a (11) fogantyús emelőt fölemeljük, az elmozdulásának első időszakában a (12)' rúd a (10) rudak mozgását többé nem akadályozza. Ennek daczára csak azok a rudak fognak elmozdulhatni, melyek a (17) ívek fúrataival állanak szemben, a többiek az ívek tömör részeire feküdvén, el nem mozdulhatnak. Minthogy a (12) rúd a (13) ütközők jobb pofáival nem érintkezik, a mozdulatlan (10) rudak a (12) rúd mozgását nem gátolhatják. A (12) rúd további mozgásánál ama (10) rudak (13) ütközőinek jobb pofáival jönnek érintkezésbe, melyek a "(17) ív furatain áthaladtak, ezeket tehát jobbfélé eltolja és a pontozva jelzett helyzetbe viszi. Az 5. ábrán látható kiviteli módozatnál a (17) ívhez tartozó rudak mozgató mechanizmusa látható, ezeknél a (13) ütközők a (10) rudakra vannak ékelve, ellenben a (16) ábrán látható kiviteli módozatnál a (13) ütközők a fix (lOx) rudakon vannak vezetve és a mozgatható (10) rudakat villás végeikkel körülveszik. A (10) rudak (10° 10°) kivastagodásai arra szolgálnak, hogy a (13) ütközők a (10) rudakat mozgathassák. Ez a 6. ábrán látható kiviteli módozat a 16) ívhez tartozó rudak mozgatására szolgál és lehetővé teszi a (33) keretbe szerelt rudak utánállítását a nélkül, hogy a (13) ütközők és a (12) rúd viszonylagos helyzete megváltoznék. Az elmozdult (10) rudak most már a megfelelő (8) tolókákat is eltolják. A (10) rudak visszahúzása a (12) rúdnak a (13) ütközők bal pofáira gyakorolt hatása következtében megy végbe. A (8) tolókák visszahuzására, mint azt már
