14838. lajstromszámú szabadalom • Áthangoló készülék cziterákhoz
pl. ugyanennek Dominant akkordját választjuk. vagyis a közvetlen mögötte lévő g akkordot oly módon, hogy a (3) emeltyűt hátranyomjuk. Ezen eljárás eredményezi. hogy a h e-be, a d dis-be. vagy es-be, megy át, mely esetben a g, mely az akkordoknál közös, érintetlen marad. Ha F-Mollt kívánunk, akkor az ezt követő akkordot, ez esetben c-t, a (2) fogantyú előrenyomásával érjük el, mi által e f-vé, g dis-szé, vagy as-szá lesz, de c változatlanul marad. Ha továbbá egy G-Mollt akarunk intonálni, akkor a d akkordot az (1) fogantyú által hozzuk létre, úgy hogy ez utóbbit a kéz tenyerével könnyedén hátrafelé nyomjuk, úgy hogy f-is g-vé, a b-vé megy át, de d érintetlenül marad. így a c, h és e Moll-akkordoknak, melyek a faburkolaton «A Lage e», «E Lage fis», és «H Lage L»-val vannak jelölve, jelen pengetőmód szerint látszólag csak egy érintett, de a legfontosabb húr szolgál, és ugyancsak látszólag két húr révén állhatnak elő. Ha ez volna is az eset. akkor ezen második a mutatóújjal pengetett húrral való játékot mégis a közönséges cziterahangszert játszók pengető módszere elé helyezzük, a kik pl. hogy A-Mollt kapjanak (természetesen, ha a játszó nem rendelkezik nagy újj-jártassággal és rendkívüli gyorsasággal), egész egyszerűen A-Bass e és a-val, mint a mutatóújjal való kísérlettel megelégszenek. mely esetben természetesen egy hármas hangról és a Molltercz helyettesítéséről szó sem lehet. Ha a (3) emeltyűt az A-Bassban megnyomjuk és a mutatóújjal kísérjük, c-t átváltoztatva h-vá, és h-t c és e-vé, termésszetes helyzetében, akkor az a, c, e vagyis egy tökéletes Mollterczet állítunk elő, a melyen a közönséges játékmódban egyáltalában nem, vagy csak nehezen kapható. Ha az akkordhoz tartozó két húrt megpengettük, semmi sem gátolja, hogy a mutatóújjal az a alaphangot is pengessük meg, mi által a képezendő akkord teljes lesz. Különben is minden akkord így pengethető meg és a faburkolaton levő CMoll. F-Moll és G-Moll a példaképen megjelölt pengető módon ezen föntebbi pengetőmódszerrel helyettesíthetők, mely esetben a mutatóujj két közönséges húr megpengetése közben a hozzátartozó alaphangot is könnyedén megpendítheti. Világos, hogy abban az esetben, ha az áthangoló szerkezet mindhárom alkatrészén egy-egy foggal többet alkalmazunk, mindegyik pengetőmód egyenlővé tehető, de ez azért keriiltetett, hogy az as. es és b erős húrok által az n emeltyűre gyakorolt nyomás ne öregbítessék és mert egyrészt az E. H. Fis, stb. akkordok, melyeknél e húrra szükség van, többé-kevésbbé nem alkalmaztatnak, másrészt a játék komplikáltabb lenne. Ezen találmány adta módszer könnyen fölfogható, úgy hogy a játékos az említett pengető módszert rövid időn belül elsajátíthatja és később, ha erre szükség lesz, a fönt jelzett komplikáltabb módszert választhatja A fogantyú kezelését a játékos gyorsan sajátíthatja el. mivel egyszerű módjánál fogva hamar fölfogható és úgyszólván a jobb kéz működésével egybeforr, a játék iránti ösztönt pedig nagyban emeli. Rövid idő múlva szükségtelenné válik, hogy a játékos a faburkolat sávjain lévő akkord megjegyzésekre ügyeljen és e mellett a fogantyúk elrendezése a hangszer komplikáltságát semmikép. legalább sokkal kevésbbé emeli, semmint ezt a Moll vagy más akkordok elmélete tenné. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Áthangoló készülék cziterákhoz, jellemezve egy fogakkal ellátott tengely által, mely két egymásba illesztett szintén fogakkal ellátott hüvelyben van elhelyezve, melyek mindegyike úgy a tengely, mint a hüvelyek, rugók nyomása ellenében billentyűemeltyűkkel a czélból forgathatók, hogy az illető zenedarab követelményeihez mérten különböző akkordok hozathassanak létre. 2. Áthangoló készülék cziterákhoz az I. igénypont szerint, jellemezve egy. a készüléket födő, az emeltyűk áthatolhatására kivágásokkal ellátott és a kéz fölfektethetésére szolgáló faburkolat által. PAUA8 VÉNY TÁRSA,SÁG NYOMDÁJA BUDAPESTEN