14815. lajstromszámú szabadalom • Berendezés levegő komprimálására és annak járművek hajtására való fölhasználására

_ 4 -egy a (b) kompresszor hengerhez vezető (8) csővezeték betorkolása helyén alkalmazott (7) csappal van ellátva. Az 1—4. ábrán az (rí) tartály a kompresszor talapzatát képezi, oly czélból, hogy a készülék szerkezete lehetőleg tömör legyen, de ha kívánatos, a jelzett két rész egymástól nagyobb távolságban is elhelyezhető. Ha két sűrítő henger van alkalmazva, két karbürátort is alkalmazunk. Szerkezetük tetszőleges lehet, a föltétel csak az, hogy 10 atm. nyomást kibírjanak, míg más gépeknél ez fölösleges, mert a levegőt légköri nyomás alatt karbtiráljuk és csak a moterhengerben komprimáljuk. A 11. ábrán egy karbüráló készüléket alkalmaztunk, melynél a petróleumot az (a2) cső a tartályból fölülről vezeti be, míg a komprimált, de még nem karbürált levegőt alul, (b2)-nél vezetjük be, (c2) egy viszszacsapó szelep, mely akkor záródik és gátolja meg a petróleum befolyását, mikor a motor áll, (d2) egy visszacsapószelep, mely a karbürálandó levegő bevezetését szabályozza. A karbüráló folyadék az (e2) csőbe és az (t) injektorba folyik, az injektor csövének keresztmetszetét egy (v2) kézikerék által beállítható (h2) szelep szabályozza. A sűrített levegő a karbürátor (g2) kamarájába jut be, hol a kis mennyiségben bevezetett karbüráló folyadékkal keverődik. A keverék egy sor diafragmán megy át. mielőtt az a (j2) csövön a motorba jutna; ezek a diafragmák tinóm (j2) drótszövetből készülnek. Hogy a nyomást ki lehessen egyenlíteni, a (k2) rész a karbüráló folyadék tartályával kapcsolatot létesít. Ennek az a czélja, hogy a tartályban és a karburátorban uralkodó nyomás állandóan ugyanaz legyen, tehát hogy a karbüráló folyadék elosztása automatikusan szűnjék meg. amint a karburátorba levegő be nem jut. Ha a sűrített levegő beáramlása megszűnik, a (c2) és (d2) szelepek automatikusan elzáródnak', tehát a karbüráló folyadék befolyása megszűnik. A karbüráló folyadék tartálya a 10. ábrán látható. Csapokkal ellátott négy csővel van fölszerelve, ezek közül kettő (12 12) a karburátorhoz vezet, a harmadik (m2) csap töltés közben a levegőt vezeti el, a negyedik (n2) csap a sűrített levegő és a karbürátor között létesít kapcsolatot, hogy a nyomás föntartható legyen A töltés a (ql) szelepes födélen át történik, töltés közben az (n2) csapot elzárjuk és az (tn2) csapot nyitjuk, hogy a levegő elszállhasson. A tartály egy (p2) szintmutatóval és egy (q2) kiürítő dugóval van ellátva A 9. ábrán egy kettős szelep látható mely a compound hengeres motorhoz való ; ha egyszerű motort használunk, a szelepnek csak egy vezetéke van, mely a hengerbe torkollik. A kettős szelepnek az a föladata, hogy a kompresszornak azonnal való működését idézze elő, t. i. hogy a nagy nyomású henger dugattyúját a löket végén tartsa, hogy a készülék a karbürált levegő bevezetése után azonnal induljon. Az (r2) szelep a komprimált levegőt a karbürátorhoz vezeti, ha ez a szelep el van zárva, az (s2) szelep, mely megfelelően van méretezve, valamivel fölemeltetik és a sűrített levegőt a (t2 t2) vezetékeken a kis nyomású hengerbe vezeti, (melynek dugattyúja a gép állása közben a löket végén tartatott. Egyúttal a levegő az (u2) csövön a karbürátorhoz áramlik. Ha az (r2) szelepet újból nyitjuk, hogy a motort ily módon működésbe hozzuk, az (s2) szelep a lendítő kerék egy félfordulata után újból elzáródik. Kevéssel az előtt, hogy a szelep teljesen nyitva van, a megállás közben bevezetett komprimált levegő a kis nyomású hengerben ellennyomást nem gyakorol és a kifúvató szelepen át távozik. Eme készülék segélyével bármely jól szerkesztett gőzgép komprimált levegő alatt járatható, föltéve, hogy alkalmas készülékeket alkalmaztunk, hogy a levegő hőmérséklete a löket végével (0°)-ra le ne szállhasson. A mótor pl. egy háromhengeres Brotherhood-féle mótor lehet, mely komprimált levegő esetében igen jól használható. Eme motornak rendkívül egyszerű átkormányzó szerkezete van. Mint azt már említettük. a hideg levegő a bordákkal ellátott