14761. lajstromszámú szabadalom • Újítások transzformátor csoportok önműködő beiktatóinál

Megjelent 1899. évi .junius lió 13-áu. MAGY. KIR. SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 14761. szám. VII/g. OSZTÁLY. Újítások transzformátorcsoportok önműködő beigtatóinál. SCHLATTER AFFRÉD TANÁR BUDAPESTEN. Pótszabadalom a 7361. sz. szabadalomhoz. Bejelentésének napja 1898 november hó 16-ika. A 7361. számú főszabadalomban egy transz­formátorcsoport egyes tagjainak egymásután való hozzákapcsolása illetve kiiktatása szá­mára szolgáló elektromágnes lett ismertetve, melynek emeltyűje egy, részben higannyal megtöltött (Q) csővel van ellátva, hogy a beigtatás alkalmával a súlyemeltyűkar nyo­matékának önműködő csökkenése, illetve a kiiktatásnál annak nagyobbodása által pontos he- és kiiktatást tegyen lehetővé. Ugyanezen czélt az által is lehet elérni, hogy a (Q) higanycső helyébe a mellékelt rajz la. íb. és II. számu ábráiban (C)-nél vázlatosan föltüntetett kontaktus-készüléket alkalmazzuk. Itt a (v) kontaktusvilla (h) emeltyűje által vitetik, mely emeltyűnek forgópontja (d)-ben van, s amely, ha nincsen üzemben, (g) súly és az állítható ütköző­csavar által az (la) alatti helyzetben tartatik. A (h) emeltyű előlső vége cső alakjában van kiképezve, melyben az (s) peczek rúgó vagy más, kívülről jövő nyomás ereje által ki- és befelé mozoghat. A higanyt tartal­mazó edények az (M) mágnesnek (rendes körülmények között mindig kiiktatott) mel­lékáramban vannak. Ezen készülék a következőképpen mű­ködik : Ha egy transzformátor be lesz iktatva, a (G) emeltyűkar fölfelé mozog, visszanyomja az (s) peczket, és az la. alatti ábrában föl­tüntetett helyzetet foglalja el. Ezen helyzet­ben a horgonynak a főszabadalmi leírásban említett játszása teljesen ki van zárva, mivel a (C) emelőkar nyomatéka a (g) súly ellen­hatása folytán önműködőlég csökkentetik. A beiktatás tehát teljesen szabatosan fog végbeinenni, s szintúgy a kiiktatás is, a mennyiben a (G) kar csak úgy eshetik, ha egyúttal a (M) mágnes tekercselése (C)-nél rövidre lesz zárva. Ebből kifolyólag a mág­nes addig marad gerjesztés nélkül, míg a (G) kar legmélyebb helyzetét foglalja el, mely helyzetéből csakis a maximális áram­erősség folytán mozdulhat ki. Ezen rövidzár azonban csak átmeneti, azaz csakis addig tart, míg a kiiktatás maga, mely után (g) súly következtében a (v) kontaktusvilla ismét eredeti helyzetébe visszatérve, a rövidzárt újra megszakítja. Ezen mellékáram az (M) mágnes ellen­tekercselése alakjában is gondolható, mely esetben a mágnes demagnetizálása annak ugyanoly erősségű, de ellenkező irányú mágnesezése által érhető el, amint ez a II. ábrában föl van tüntetve. Ugyanott ezen elrendezés működésének könnyebb megért­hetése végett a két (H) és (h) emeltyű me-

Next

/
Oldalképek
Tartalom