14753. lajstromszámú szabadalom • Hosszmérték automatikus számláló készülékkel

14753. szám. vilit. OSZTÁLY. Hosszméi'ték automatikus számlálókészűlékkel. LANGWEIL EMIL ÉS BIEDERMANN IIENHIK KERESKEDŐK PRÁGÁBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1898 november hó 19-ike. Megjelent I <S1>1). evi .junius lio 12-en. MAGY. SZABADALMI KIR IIIVATA L SZABADALMI LEIRAS A találmány tárgyát képező, automatikus számlálókészűlékkel ellátott hoszmértéknek az a czélja, hogy a mérendő hosszúságot mint egy tetszőleges, alapul vett egység többszörösét adhassuk meg. A csatolt rajz ezt a hosszmértéket ábrázolja, még pedig az 1. ábrán a számlálókészűlék nézete, a 2. ábrán a hosszmérték és számlálókészülék metszete, a 3. ábrán a hosszmérték alulnézete látható. a 4. ábra a kilincsek és emelők néze.te, az 5. ábra metszet az 1. ábra (I—I), a (5. ábra a (II—II), a 7. ábra (III—III) vonala szerint. A mérőrúd maga két felből van összeállítva. melyek egymáson fekszenek. Az alsó félen van a számlálókészűlék alkalmazva, melynek egyik főrésze az (a) fogasrúd. Erre a fogasrúdra vau a természetes számsor fölírva és mérés közben egy-egy egység lemérése után, fokozatosan tolatik el akkora hosszúsággal, mely két-két szám között levő köznek felel meg, úgy, bogy a mérés befejezte után a fölrakott összes egységek számát jelzi. A mérőrúd hossza tetszőleges lehet, pl. szövetek vagy rövidárúk mérésénél a félmétert választjuk egységül. Ha a jelzett egységet akarjuk alapul venni, egy két (1) (bl) félből álló sínt alkalmazunk, melynek fémmel burkolt végei között levő hosszúsága pontosan egy fél méter. Az alsó (bl) sínfélen alkalmazott (c) hornyokban két egymással szemben fekvő (d) rúd van elhelyezve, melyek kiszélesedő (dl) végei a hosszmertéknek végein túlnyúlnak és melyek oly módon vannak ágyalva, hogy a (d) rudak, ha egymással szemben eltolattak, és szabadon bocsájtattak, az (e) spirálrúgók hatása alatt ismét a normális helyzetükbe térjenek vissza. E berendezés következtében lehetséges, hogy akkor, ha a hosszmértéket a kiterített árúra többször fölrakjuk, a (d) rudak a hosszmérték közepe felé mozogjanak, a nyomás megszűnte után pedig az (e) rúgók hatása alatt a kiálló (dl) végek ismét a normális helyzetet foglalhatják el. A (d) rudak eme mozgása, melynek befejezte után egy-egy egység számíttatik a meglevőkhöz, arra szolgál, hogy a számsort viselő (a) fogasrudakat mozgassa, mi a következő módon történik.