14729. lajstromszámú szabadalom • Újítások erőgépek beeresztő szelepein

— 2 — A (7) segédtelep a (10) csőtokon van meg erősítve és ezzel együtt mozog. A (10) csőtok a (15) szelepszekrényfödélbe csavart (14) tömítőszelenezén megy keresztül. A (9) rúdon van a (16) gyűrű, a (10) esőtokon pedig a hasonló (17) gyűrű. Ezen gyűrűk között a (18) fém- vagy gummirúgó van, melynek feladata a rázkódtatásokat megakadályozni. A (9) rúd a (10) csőtok és az ezeken megerősített szelepek működtetésére a körben forgó (19) emeltyűt alkalmazzuk, mely a (20) golyós csapágyában van ágyazva és (21) csavarok vájt végei rögzítik, melyek a (11) hengert hordó (23) állvány (22) toldalékain mennek keresztül. A (19) emeltyű (24) golyós csapágy révén összeköttetésben áll a (25) kerék fölületével, mely a (26) tengelyen ül; a (26) tengely alkalmas csapágyakban fekszik, melyek a hengerre vagy a gépállvány más szilárd részéhez van erősítve. A (19) emeltyű a (28) csavaresőtok segítségével meghosszabbítható és körforgó mozgásnak nagyságát ezáltal szabályozzuk, hogy a (24) csapágyat a (25) kerék fölületén kifelé vagy befelé toljuk; egy a (30) karima egy hasadékán keresztűlmenő (29) csavar ezen beállítást lehetővé teszi. A (25) kereket a (3.1) kerék hajtja, mely görbe (32) fogakkal van ellátva, melyek a (25) keréken levő megfelelő fogakba kapaszkodnak. A (31) kerék (34) tengelyre van szerelve, mely a gép forgattyútengelyével van összekapcsolva és ugyanazzal a sebeséggel mozog mint amaz. A (11) henger fölső végében levő levegőt valamely légszivattyúval összekötött (35) cső révén vagy más módon kiszivattyúzzuk és az ez által a (11) henger alsó részén létesített nyomást valamely nyomószivattyúval vagy más ismert módon még növelhetjük, mi mellett tekintettel kell lennünk arra, hogy a nyomás túlnagy ne legyen, hogy megakadályozzuk azt, hogy adott esetben a (3) és (5) beeresztő szelepek a gőz, gáz vagy levegő munkanyomásának behatása alatt idő előtt záródjanak. A (12) dugattyú nagysága a (3) szelephez viszonyítva olyan nagynak van választva, hogy munkafölülete és a reá ható nyomás kellő arányban álljon a (3) szelep munkafelületéhez és az erre ható munkanyomáshoz. Ez a viszony közelítőleg az egyenlőség legyen és a gép szerkezetével és járásával összhangzásban beállítható és szabályozható. A munka menete a következő: a (12) dugattyúra működő nyomás a (9) rúdra és a (3) és (5) szelepekre fölfelé irányuló húzó hatást gyakorol. Ez a nyomás közelítőleg elegendő arra, hogy a (3) szelep súlyát az azt terhelő munkanyomással együtt fölemelje és megtartsa, miután a munkaközeg nyomása az (5) szelepre egyensúlyozva és megszüntetve lett, de nem elegendő arra, hogy az (5) szelepet emelje addig, míg ez a munkaközeg nyomása alatt áll. Minthogy a fölfelé a (12) dugattyúra gyakorolt nyomás kisebb mint a munkaközeg uyomása az (5) szelepre, ennélfogva mozgás csak akkor fog mutatkozni, ha a (19) emeltyű (36) vége a (17) gyűrűvel lép érintkezésbe, a (10) csőtokot és a (7) szelepet emeli és ily módon gőzt vagy más munkaközeget bocsát a (37) csatornán át és a (6) kamrából a (4) kamrába, az (5) szelepet egyensúlyozza és a (3) szelepre bízza, hogy magában álljon ellen a (12) dugattyú fölfelé való húzásának. A (19) emeltyű ekkor rögtön emeli a (9) rudat és a (3) és (5) szelepeket, minek folytán a munkaközeg a (6) kamrából szabadon az (1) hengerbe léphet. Minthogy a (12) fölfelé való húzása lényegileg egyenlő a (3) szelep hátsó részére gyakorolt nyomással, ennélfogva az ellenállások, melyek a mechanismus által legyőzendők, illetve az emeltyű által kifejtendő munka, kizárólag a súrlódási és a nehézségi ellenállások. Ezek az ellenállások könnyen néhány fontra redukálhatok. Hogy a (3) és (5) szelep nyitását kellő időben előidézzük, a (17) gyűrűt a (16) gyűrű követi és a közbeiktatott (18) rúgó segítségével a (16) gyűrűt valamint a (9) rudat a szelepekkel együtt emeli. Ha a (19) emeltyűnek az (a) ívet befutó (36) vége elbocsátja a (17) gyűrűt, akkor a (7), (5), és (3) szelepeket a munkaközeg