14720. lajstromszámú szabadalom • Önműködő szerkezet elektromos áramok szabályozására

2 -áram erősbödik, a (h) drót -a (3), majd pedig a (4) helyzetbe fog jönni; a sodronynak az (m ml) sávokon fekvő része hííttetik, úgyhogy itt hőmérséke alig emelkedik és hosszváltozása is egészen jelentéktelen. A szabadon fekvő drótrész hőfoka azonban tetemesen növekszik, úgy hogy az meghosszabbodik. tehát az ellenállás közvetlenül a hőmé rsékemeikedése által fokoztatik. Ha azt akarjuk, hogy az ellenállás módosíttatása főleg a (h) sodrony hosszváltozása, vagyis a hőmérsékemelkedésnek ezen következménye által idéztessék elő. akkor az (m ml) csíkokat vezető anyagból, pl. vörösrézbádogból készítjük és azon oldalukon, melyen a drót fekszik, czélszerűen beezüstözzük, hogy a drót és a bádogok között tökéletes kontaktus éressék el. A (p pl) sodronyokat az (o ol) csavarok segélyével kapcsoljuk az (m ml) csíkokhoz. Ha a szerkezet ki van kapcsolva, akkor a (h) sodrony ismét az (1) helyzetben van. Minimális ellenállásnak megfelelő normális erősségű áram átvezettetésekor a drót a (2) helyzetbe, az áram erősbödésekor a (3) és végül a (4) helyzetbe jut. Az áram a (h) sodronynak csak azon részén megy át. mely nem fekszik az (m ml) csíkokon, az ellenállás módosíttatását tehát főleg a drót időnként bekapcsolt darabjának hosszváltozása idézi elő. A hol a drót a csíkokra ráfekszik, ott az áram az utóbbiakon áramlik át, mivel ezek sokkal jobban vezetnek. A szabályozó szerkezet érzékenysége egyrészt az (m ml) csíkok változtatható rézsntosságától, másrészt ezeknek görbületétől függ. Egy fölhevíthető sodrony helyett a fémcsíkok fölé több ilyet is feszíthetünk, melyek mindegyikét külön-külön vagy mindnyáját közösen egy húzó vagy nyomó közeg befolyásolja. A 2. ós 3. ábra oly foganatosítási alakokat mutatnak, melyek lehetővé teszik, hogy nagy ellenállásváltozásokat előidéző ilyen szerkezetet kis térben is alkalmazhassunk. A 2. ábrán az (m ml) csíkok a szigetelt (k) dróttal vannak körültekerve, mely azon pontjain, melyeken a (h) sodrony reá fekszik. utólag szigetelésétől megfosztatik. A (p pl) vezetékek (o ol)-nél vannak ezen tekercselés végeivel összekötve. A (h) sodronynak (1) helyzetében az (o) nál bevezetett áram közvetlenül (ol) felé folyik, a nélkül, hogy a (k) tekercseléseken átfolynék. Ha végül a (h) drót a hőmérsékemelkedés és az ezáltal okozott kiterjedése folytán az (f) lemezrúgó által a (4) határhelyzetbe hozatik, akkor a (p)-nél bejövő áram az (m) csíkon lévő összes tekeriileteken át (n)-ig, onnan a (h) drót egész hosszán végig az (nl)-ig és az (ml) csíkon lévő összes tekerületeken át (ol)-ig folyik, a honnan a (pl) dróton elvezettetik. A közbenső (2 3) helyzetekben az áram a (k) tekercseléseknek a szabadon fekvő fölemelt sodronyrész hosszának megfelelő számú tekerületein áramlik át. A (2) és (4) helyzetek elérésére szükséges áramerősségi különbözetet a rézsútosan egymással szembeállított csíkok állásának módosítása által tetszés szerinti kicsinyre tehetjük. A mint a 3. ábra mutatja, az (m ml) csíkok el is hagyhatók és az (f) rúgó hatása alatt álló (h) drót a (k) tekerületekre közvetlenül is ráfektethető, melyek ekkor mint a használatos drótellenállásoknál két sorban elrendezett fix pontok között ideoda vezettetnek és (o ol)-nél vannak összekötve a (p pl) vezetékekkel. A hatás ugyanaz, mint a 2. ábra nyomán leírt szerkezetnél. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Önműködő szerkezet elektromos áramok szabályozására, jellemezve azáltal, hogy egy vagy több az áramvezetékbe beigtatott (h) sodrony az áram átvezetésekor való fölhevíttetése által közvetlenül vagy a fölhevíttetés okozta hosszváltozások által közvetve az áramerősségnek minimális változásánál az ellenállást önműködően módosítja. 2. Az 1. alatt igényelt szabályozó szerkezetnek egy foganatosítási alakja, melynél a (h) sodrony (vagy erősebb áramok számára több (h) sodrony) két, egymástól egy köz által elválasztott, egymáshoz