14690. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nehezen olvadó és nehezen vegyülő anyagok egyenletes fölhevítésére

Megjelent 1899. évi junius lió <S-án. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATA L SZABADALMI LÉTRAS 14690. szám. IV/i. OSZTÁLY Eljárás nehezen olvadó és nehezen vegyülő anyagok egyenletes fölhevítésére. ACTIENGESELLSCHAFT FÜR TREBER-TROCKNUNG CZÉG KASSELBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1898 november hó 24-ike. Ha közönségesen használt tüzelőanyagok segélyével oly módon akarunk magasabb hőmérsékleteket létesíteni. hog3T

ezeket a tüzelőanyagokat oxygénben vagy sok oxygént tartalmazó gázkeverékben égetjük el, akkor — mint a kalcziumkarbidnak elektromosság alkalmazása nélkiil történő gyártásánál tapasztaltuk - rendkívül nehéz oly lángot előállítani, mely minden részében teljesen egyenletes hőmérséklettel bír és mely ehémiai tekintetben teljesen közömbös, sőt ha ez sikerül is, nehéz a lángot a kezelendő anyagra oly módon behatni hagyni, hogy a vegyülés a tömeg minden részében a kellő módon menjen végbe. A mi eljárásunk, melynek segélyével ez a hátrány elkerülhető, a következő : A kezelendő tömeget, pl a kalcziumkarbid gyártásához szükséges mész (kalcziumkarbonat vagy más kalcziumvegyület) és szénkeveréket tüzelőanyaggal (pl. faszénnel, kokszszal, közönséges kőszénnel stb.) keverjük. Ezt a keveréket alkalmas tégelyben, tokban vagy más alkalmas edényben helyezzük el. Az edény megtöltése előtt vagy után a tüzelőanyag elégetéséhez szükséges folyós levegőt vagy folyós oxygént adunk a keverékhez, úgy hogy a folyós levegő a keveréket teljeseu átjárja. Hogy ezt a levegőt a keverékkel pépszerű tömeggé dolgozzuk-e föl, vagy pedig hogy a keveréket az edénybe tömítjük-e és azután vezetj'ük-e be a folyós levegőt vagy oxygént, úgy hogy ezt a tömeg egyenletesen fölszívja, a tömeg sűrűségétől függ. Az így előkészített keveréket egy ismetetes ehémiai vagy elektromos gyutacs (pl. durranó kéneső, magnesiumszalag, elektromos szikra, elektromosság által izzásba hozott izzótest stb.) segélyével meggyújtjuk. Annak megfelelően, hogy a gyutacs gyorsabban vagy lassabban gyújt-e, a folyékony levegővel vagy oxygénnel itatott keverék is gyorsan vagy lassan fog leégni. Ha az elégés gyors, a gáznyomás oly hirtelen növekedik, hogy az anyag már aránylag alacsony hőmérsékletnél nyitott edényben is megömlik. Minthogy azonban ekkor a gáznyomás a tömeg egyes részeit igen könnyén kidobja, czélszerübb, ha az elégetést lassan, zárt edényekben végezzük. Ez már azért is czélszerű, mert a keletkező gáz tetszőleges nyomással vezethető el és szükség esetén más módon is hasznosítható. A gáznyomás azért gyakorol kedvező hatást, mert a nyomás növekedtével valamely reak-