14678. lajstromszámú szabadalom • Akcziópropeller

- 2 — propellernek az a nevezetes tulajdonsága van, hogy a hajó ellenállását kisebbíti. Hogy a hatásfok lehetőleg nagy legyen, az akcziópropellernek a következő föltételeknek kell megfelelnie: a) A (B C) csatornának a nedves hajófölület legnagyobb részét le kell födnie, tehát lehetőleg a hajó egész hosszán végig kell nyúlnia és magasságának - lehetőleg a hajó gázolásával kell egyenlőnek lennie. Ha gyakorlati okokból rövid csatornákat kell alkalmazni, ezt mindig a hajó mellső részén kell elhelyezni és lehetőleg az (E) hajóorrnál kezdeni, mint azt az 1. és 3. ábrán pontozva jeleztük. Ily kiviteli módozat nyugodt vizeken járó hajóknál alkalmazható. Hogy a csőbe levegő be ne juthasson, a csatornát alkalmas módon kell szerkeszteni és mélyebben elhelyezni. Ha a hajó egy kereszttengely körül lenghet, a csatornákat még inkább eltérően kell alakítani és a hajó orrától bizonyos távolságban alkalmazni (I. és 3. ábra), nehogy a (B B) nyílások a vízből kibukjanak. b) Hogy a csatornák a hajót környező vízben lehetőleg ne idézzenek elő áramlást, a csatornákat a hajó hossztengelyével párhuzamosan kell alkalmazni. e) Hogy a víz sebessége a csatornákban túlságos nagy ne legyen, a csatorna keresztmetszetét nem szabad túlságos kicsinyre venni. dj Az akcziópropellert oly módon kell méretezni, hogy a (D Dl) vagy (D") szivattyúk a hajóúton talált vizet a csatornákon kellő mennyiségben hajthassák át. hogy ily módon az elkerülhetlen súrlódási ellenálláson kívül csak csekély visszafolyó vízmennyiség hátráltassa a hajó mozgását. A csatorna legkedvezőbb alakjától való kis eltérések az akcziópropeller hatásfokára csak csekély befolyást gyakorolhatnak. Ha a berendezést tengeralatti hajóknál vagy kúpos mellső résszel bíró torpedóknál alkalmazzuk, a csatorna egy a hajótengellyel konczentrikus, több (E) bordára szerelt (B C) hengerből áll (4. és 5. ábra), melyben a vízáramot létesítő, itt kettős csavar gyanánt kiképezett szivattvú van elhelyezve. Ebben az alakban az akcziópropeller ékalakú mellső résszel bíró hajóknál is alkalmazható, ép úgy alkalmazható szivaralakú kormányozható léghajóknál. Nyugodt vizeken járó hajóknál az akcziópropellert elől, a laposan emelkedő hajófenék alatt lehet alkalmazni (lásd a 6. ábrán hosszmetszetben. a 7. ábrán elölnézetben és a S. ábrán alaprajzban, az utóbbi ábrán a hajófenék fölfelé van fordítva). A hajó mellső részének párhuzamos oldalfalai vannak, melyek megnyújtása az (E F) bordák által merevített (E) feneket viselik. Az ily módon keletkezett (BC BC BC) csatornákban egyegy (D) szivattyú (az adott esetben egy közönséges hajócsavar) van elhelyezve. A 9. ábrán a hajó mellső részének a (B C) csatorna egész hosszán hengeres alakja van. melynek keresztmetszete (H C Cl K) (10. ábra) és mely hátrább kisebb (H 1 K) keresztmetszettel bir. A jelzett keresztmetszet által lefödött háromszög alakú (H I C) és (K 1 C) fölületek a belső (B 1) C) csatorna hátsó (C C) nyílását képezi (9. és 11. ábra), a csatorna mellső (B) nyílása pedig a hajónak majdnem az egész vízbe merülő keresztmetszetét foglalja el. A csatorna keresztmetszete folytonosan változik, (D)-nél köralakba megy át és itt van a turbina által képezett szivattyú elhelyezve. Tovább hátul a csatorna két (I) C D C) ágra oszlik, melyeken a beszívatott víz kihajtatik. A csatorna részben a víz színe fölé is emelkedhetik, vagy több egymás mellett levő csatornával is helyettesíthető, melyeknek vagy külön, vagy közös szivattyújuk lehet. Daczára annak, hogy ezeknek a most jelzett hajóknak meglehetősen tompa mellső részük van (6., 7., 8. és 9., 10.. 11. ábra), a hajók mégis tetemes sebességgel mozoghatnak. anélkül, hogy erősebb hullámverésre szolgáltatnának okot és hogy ily módon a csatornák vagy folyók homokos partjait szaggatnák. Az akcziópropellernek még az a lényeges tulajdonsága, hogy az ily propellerrel fölszerelt hajók a legszűkebb csatornákban is nagy sebességgel mozoghatnak, anélkül, hogy az ellenállás nagyobbá lenne, mi az eddig használt propellereknél azért, mert a vissza.