14663. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék bázisos eczetsavas réz előállítására
- 2 vannak, vagy ha a termék finoman aprózott állapotban kívántatik, úgy az aprítás ismert erőművi úton történik a megfelelő finomságú szitákon keresztülhaladva. A kezelés ezen módja természetesen az eczetsav nagy részének veszteségét okozná, ha azt szabadon elillani engednők. Ezen veszteség meggátlása ezéljából a gőzöket úgy gyűjtjük, mint valamely desztilláló készüléknél szokott történni, vagy még jobb, ha a távozó gőzöket szénsavas rézre engedjük hatni az által, hogy több egymás fölé helyezett száraz szénsavas réz vagy rézoxydhydrát rétegen keresztül vezetjük, miáltal ezen anyagok a további művelet számára előkészíttetnek és így kettős czélt érünk el. A föntebbi czél elérésére a mellékelt rajzban bemutatott készüléket használjuk; 1. ábra a készülék függélyes metszete, részbeni oldalnézettel. 2. ábra a készülék szilárdan álló alsó részének fölülnézete. Az (a) alaplapon tetszésszerinti alakú és tetszésszerinti anyagból készült (b) tartány van, mely fölül nyitott. Ezen tartány két félből álló elvehető (d) fafödővel van letakarva. a melyen két, félköralakú bevágás van. Az egymást érintő két félköralakú bevágás által képezett köralakú nyílásba a (c) üst van betéve, mely körül mintegy gőzkamra képződik, melyben az (s) beömlési nyíláson beeresztett gőz áramlik és a (e) üstöt tartalmával együtt a szükséges hőfokra hevíti. Az üstben eczetsav van, melybe lassankint szénsavas rezet adagolunk, miáltal eczetsavas réznek eczetsavas oldata áll elő-A (b) gőztartányon levő (s') kiömlési nyílás átmérője éppen akkora, mint az (s) beömlési nyílásé, hogy a gőz ezen kimehessen, úgy hogy tehát a (b) tartányban semmi gőznyomás nem keletkezhet. Azonkívül a (b) tartány alkalmas helyén egy kibocsátó csap van elhelyezve, hogy azon lecsapódás által keletkező vizet leereszthessük. Azon czélból. hogy a (c) üstben levő savoldat fölmelegítése által keletkező gőzöket fölfoghassuk és kihasználhassuk, a (c) üst fölé, egymásra illesztett, szétszedhető (e f) részeket helyezünk, ezek egyike az (e) fémből készült, a másika azonban az (f) fából van és egymást a rájuk erősített (e' f) átlapolással tartják. Ezen a kazán alakjához szabott mindegyik (f) résznek (g) szitafeneke vau, melyen alkalmas vastagságú réteg szénsavas réz vagy rézoxydhydrát nyugszik, a gőzök ezen kénytelenek keresztülhatolni, mielőtt szabad levegőre jutnának. Az (e) rész tetszésszerinti helyén (h) ajtónyílás van, mely arra való, hogy ezen át a (c) üstöt alkalomadtán egy szívócső segélyével kényelmesen megtölthessük vagy kiüríthessük. Az anyalúg friss eczetsav hozzáadása által erősíttetik, úgy hogy ugyanannyi százalék eczetsavhydrátot tartalmaz, mint kezdetben, azután hevítjük és elegendő mennyiségű cuprikarbonátot vagy rézoxydhydrátot, adva hozzá, akikristályosodási pontra hozzuk. A kristályok képződésére, különösen olyanokéra, a melyek könnyen bomló sok oldatából képződnek, különböző nagyságú és alakú edényeket használnak. Számos kísérlet azonban azt mutatta, hogy belül mázzal bevont anyagedények, melyek fölső szélükön 40 cm., alsó szélükön 221 /2 cm. bővek és 13x /a cm. mélyek, ezen czélra a legalkalmasabbak. A mint a fönt leírt agyagedények a (c) üstből jövő folyadékkal megtöltettek és meleg helyre állíttattak, lassú lehűlés alkalmával kitűnően kiképződött kristályok válnak ki, és pedig csak oly nagyságban, a melyben minden további mechanikai aprítás nélkül mint durva por hozható forgalomba. Ha nagyobb kristályokat kívánunk, úgy az anyalúg lefejtése után friss konczentrált erősen savanyú eczetsavas rézoldatot kell fölönteni, anélkül, hogy a már képződött kristályokat kivennők. Ez esetben gondoskodni kell arról, hogy az oldat lehetőleg lassan hűljön s így a kristályok is lehetőleg lassan váljanak ki. Ezen eljárás addig ismétlendő, míg a kristályok a kellő nagyságot el nem érték.
