14649. lajstromszámú szabadalom • Berendezés sűrített vagy folyós szénsav lefejtésére

— 3 — a komprimált szénsav az (s) csövön az (F) palaczkba áramlik és ebben az (Al) hengerben uralkodó nyomást létesíti. Ha a nyomás a két edényben egyenlővé válik, a folyadékoszlop nyomása következtében a folyós szénsav az (r) csövön a palaczkba folyik, míg az (3) csövön az átáramló gáz hatása következtében a nyomás folytonosan kiegyenlítődik. Ily módon a folyós szénsavat a nagy tartályból a kicsibe munkakifejtés nélkül vezethetjük át, ez az átvezetés pedig még avval is siettethető, hogy a vezetékbe a jelzett módon szivattyút iktatunk be. A kocsi egy más kiviteli módozata a 2. ábrán látható. A képsíkkal párhuzamosan több sor (Al A2) hengerpár fekszik egymás mellett, melyek a 2. ábrán látható helyzetet foglalják el. Ezek a hengerek ugyancsak a (dl d2) csövek segélyével a (D) gyűjtővezetékkel és a (cl c2) csövek segélyével a (Cl C2) gyűjtővezetékkel vannak kapcsolva. A kiürítésre akár a (Cl), akár a (C2) vezeték használható, de a két vezetéket egymással egyesíteni is lehet, úgy hogy a folyadékot e két hengersorból vezetjük el. Egy harmadik kiviteli módozat a 3. ábrán látható. Itt az (Al A2 A3 A4....) stb. hengerek függélyes helyzetet foglalnak el és ebben a helyzetben vannak alkalmas módon megerősítve. A hengerek legmagasabb és legmélyebb pontjai ugyancsak a (C) és (D) gyűjtővezetékeken közlekednek egymással, mely vezetékek a (v) és (w) szelepek segélyével zárhatók el. A párhuzamos hengersorok fölső és alsó gyűjtőcsövei egymással egy-egy 3. ábra képsíkjára merőleges csővel vannak kapcsolva. Több, aránylag rövid henger helyett a komprimált gázok egy hosszú; kis átmérőjű csőben is gyűjthetők, melyen a kocsi a legkülönbözőbb módon erősíthető meg. Erre példa a 4. ábrán látható. Az (A) cső ezen az ábrán a kocsi alakjához simuló tekerületekben van elhelyezve, minden tekerület négy egyenes és négy ívalakú részből áll. Ily kígyós cső több helyezhető el egymásban, a csöveket keresztdarabok által egymással párhuzamosan lehet kapcsolni. A legfölső és legalsó csővég egy-egy szelep segélyével van elzárva, melyhez a palaczkot lehet kapcsolni. Minthogy a kígyós csövek előállítása legczélszerűbben akként történhetik, hogy a csövet egy körhengerre tekerjük, köralakú tekerületekkel bíró csöveket is lehet alkalmazni és a kocsin több függélyes tengelylyel bíró ily kígyós csövet elhelyezni, mint az az 5. ábrán látható. A cső vége és kezdete szelepekkel van ellátva, ily szelep vagy minden egyes kígyónál alkalmazható, vagy pedig az összes kígyók közös gyűjtőcsöveiben egy közös szelep. Igen természetes, hogy ebben az esetben is lehet több különböző átmérőjű kígyós csövet egymásba tolni és a keresztcsövek segélyével egymással egyesíteni. Ha a vasúti kocsik fölső, trapez-alakú határvonala által határolt teret is hasznosítani akarjuk, a kígyókat fekvő helyzetben is el lehet helyezni, úgy hogy a kígyók középtengelye vízszintes legyen. Ez a berendezés a 6. ábrán látható. A (v) és (w) szelepek a csövek végeit zárják el. Az egész berendezés űrtartalmát ebben az esetben is oly módon lehet nagyobbítani, hogy konczentrikus kígyókat tolunk egymásba. Mint azt már említettük, a leírt lefejtő eljárásnál a palaczkok egy tetszőleges szerkezetű, egy vagy két furattal bíró szeleppel láthatók el, vagy pedig két külön szeleppel, melyek kifelé automatikusan záródnak, vagy melyek közül csak az egyik záródik automatikusan, a másik ellenben nem, mint az pl. a 7. ábrán látható szelepnél történik. Ennek a szokásos (a) furatán kívül — melynek zárókészűlékét a rajzon nem ábrázoltuk — még egy, az elsőtől független (b) furata van, melyet a tetszőleges szerkezetű (c) visszacsapó szelep zár el. A töltésnél a záró csavarházat eltávolítjuk, helyette a nagy tartály csatlakozó darabját csavarjuk föl, mely akként van alakítva, hogy a szelep vezetékének visszatolásával a szelepet nyithassuk. Ha már most a második csőcsonkra a másik töltőcsövet fölcsavarjuk (lásd az