14649. lajstromszámú szabadalom • Berendezés sűrített vagy folyós szénsav lefejtésére

— 3 — a komprimált szénsav az (s) csövön az (F) palaczkba áramlik és ebben az (Al) henger­ben uralkodó nyomást létesíti. Ha a nyomás a két edényben egyenlővé válik, a folyadék­oszlop nyomása következtében a folyós szén­sav az (r) csövön a palaczkba folyik, míg az (3) csövön az átáramló gáz hatása következ­tében a nyomás folytonosan kiegyenlítődik. Ily módon a folyós szénsavat a nagy tar­tályból a kicsibe munkakifejtés nélkül ve­zethetjük át, ez az átvezetés pedig még avval is siettethető, hogy a vezetékbe a jel­zett módon szivattyút iktatunk be. A kocsi egy más kiviteli módozata a 2. ábrán látható. A képsíkkal párhuzamosan több sor (Al A2) hengerpár fekszik egymás mellett, me­lyek a 2. ábrán látható helyzetet foglalják el. Ezek a hengerek ugyancsak a (dl d2) csövek segélyével a (D) gyűjtővezetékkel és a (cl c2) csövek segélyével a (Cl C2) gyűjtővezetékkel vannak kapcsolva. A ki­ürítésre akár a (Cl), akár a (C2) vezeték használható, de a két vezetéket egymással egyesíteni is lehet, úgy hogy a folyadékot e két hengersorból vezetjük el. Egy harmadik kiviteli módozat a 3. áb­rán látható. Itt az (Al A2 A3 A4....) stb. hengerek függélyes helyzetet foglalnak el és ebben a helyzetben vannak alkalmas módon meg­erősítve. A hengerek legmagasabb és leg­mélyebb pontjai ugyancsak a (C) és (D) gyűjtővezetékeken közlekednek egymással, mely vezetékek a (v) és (w) szelepek segé­lyével zárhatók el. A párhuzamos henger­sorok fölső és alsó gyűjtőcsövei egymással egy-egy 3. ábra képsíkjára merőleges csővel vannak kapcsolva. Több, aránylag rövid henger helyett a komprimált gázok egy hosszú; kis átmérőjű csőben is gyűjthetők, melyen a kocsi a leg­különbözőbb módon erősíthető meg. Erre példa a 4. ábrán látható. Az (A) cső ezen az ábrán a kocsi alakjához simuló te­kerületekben van elhelyezve, minden tekerü­let négy egyenes és négy ívalakú részből áll. Ily kígyós cső több helyezhető el egymás­ban, a csöveket keresztdarabok által egy­mással párhuzamosan lehet kapcsolni. A leg­fölső és legalsó csővég egy-egy szelep segé­lyével van elzárva, melyhez a palaczkot le­het kapcsolni. Minthogy a kígyós csövek előállítása leg­czélszerűbben akként történhetik, hogy a csövet egy körhengerre tekerjük, köralakú tekerületekkel bíró csöveket is lehet alkal­mazni és a kocsin több függélyes tengely­lyel bíró ily kígyós csövet elhelyezni, mint az az 5. ábrán látható. A cső vége és kez­dete szelepekkel van ellátva, ily szelep vagy minden egyes kígyónál alkalmazható, vagy pedig az összes kígyók közös gyűjtőcsövei­ben egy közös szelep. Igen természetes, hogy ebben az esetben is lehet több különböző át­mérőjű kígyós csövet egymásba tolni és a keresztcsövek segélyével egymással egye­síteni. Ha a vasúti kocsik fölső, trapez-alakú határvonala által határolt teret is hasznosí­tani akarjuk, a kígyókat fekvő helyzetben is el lehet helyezni, úgy hogy a kígyók közép­tengelye vízszintes legyen. Ez a berendezés a 6. ábrán látható. A (v) és (w) szelepek a csövek végeit zárják el. Az egész berendezés űrtartalmát ebben az esetben is oly módon lehet nagyobbítani, hogy konczentrikus kí­gyókat tolunk egymásba. Mint azt már említettük, a leírt lefejtő eljárásnál a palaczkok egy tetszőleges szerkezetű, egy vagy két furattal bíró sze­leppel láthatók el, vagy pedig két külön szeleppel, melyek kifelé automatikusan zá­ródnak, vagy melyek közül csak az egyik záródik automatikusan, a másik ellenben nem, mint az pl. a 7. ábrán látható szelep­nél történik. Ennek a szokásos (a) furatán kívül — melynek zárókészűlékét a rajzon nem ábrá­zoltuk — még egy, az elsőtől független (b) furata van, melyet a tetszőleges szerkezetű (c) visszacsapó szelep zár el. A töltésnél a záró csavarházat eltávolítjuk, helyette a nagy tartály csatlakozó darabját csavarjuk föl, mely akként van alakítva, hogy a szelep vezetékének visszatolásával a szelepet nyit­hassuk. Ha már most a második csőcsonkra a másik töltőcsövet fölcsavarjuk (lásd az

Next

/
Oldalképek
Tartalom