14642. lajstromszámú szabadalom • Rotácziós mótor gőz vagy nyomólég számára
- 133 -ban (h) csövön keresztül a harmadik tok l>eömlő csatornájához vezettetik. Ugyanezen eljárás ismétlődik minden egyes toknál a feszerő tökéletes el fogytáig. E mellett még egy második csővezetés is alkalmaztatik, melynek rendeltetése, hogy az első toknak (e) csatornájából visszamaradt gőzét szintén a többi tokhoz hozzávezesse. Ezen visszamaradt gőzmennyiség ezután (m) csatornán és (ml) csövön keresztül (2. ábra) a harmadik tok beömlő csatornájának (h) csövéhez jut. A második tokban fölösleges gőzmennyiség korrespondeáló csővezetéken keresztül a negyedik tokba vezettetik és így tovább. A leírt csővezeték csak a fölső (a) dudugattyúk számára szolgál, míg az alsó dugattyúk számára az első tok (o ol) kiáramló csatornájából hasonló csővezeték ágazik el, a többi tok számára. Az utolsó tok kiáramló csatornájába torkollik az összes csővezeték, míg a föl nem használt gőzmennyiség a kivezető csövön levezettetik. Az egyes tokokban fölhasználatlanul viszsza maradt gőz vagy lecsapódott víz számára minden egyes tokban a beömlő csatornával szemben külön (p) levezető csatorna van elrendezve. A gőz hatásának fokozatos csökkenése az egyes tokokban a következőkben van megközelítően leírva. Föltéve, hogy a gőz hat atmoszféra kezdőfeszültséggel áramlik az első tokba, akkor a gőznek a második tokba való áramlatakor az első tokból jövő két szárny közötti térbe szorított gőzmennyiségnek a második tok dugattyújának két szárnya közötti ugyanoly teret kell kitöltenie, mielőtt a gőz feszereje a második dugattyúra hathatna. A gőz feszültsége körülbelül felényire redukálódik, tehát az első expanzió után még három atmoszféra feszereje marad. A harmadik tok beömlő csatornáján keresztül a gőz az első két tok egy-egy dugattyújának két szárnya között lévő két gőzkamrába három atmoszféra feszültséggel az (ml) és (h) csöveken keresztül beáramlik. A harmadik tokban egy dugattyúkamra hozzájövetele által a gőz össztérfogata 1 /s -dal nagyobbodik, úgy, hogy a gőz körülbelül Vs-dal csökkentett feszültséggel azaz körülbelül két atmoszférával hat a harmadik tokba. A negyedik tok egyik dugattyújának két szárnya közötti kamrájába a gőz a második és harmadik tok egy-egy dugattyújának kamrájából megy át, tehát ismét, két kamrából két atmoszféra feszültséggel és ismét 1/s -dal csökkentett feszültséggel, körülbelül lx /s atmoszféra működik. Az ötödik tok egyik dugattyújának egyik kamrájába a gőz, a harmadik és negyedik tok egy-egy dugattyújának összesen három kamrájából megy át. miután ezen ötödik tok beömlő csatornájába három gőzvezetőcső torkollik. A gőzfeszültség körülbelül V^-del még csökken és az ötödik tokban valamivel 1 atmoszféránál nagyobb feszültséggel hat. Természetesen ezen megközelítő eredményekből még a súrlódási veszteségek is leszámítandók. Minél nagyobb a kezdő gőzfeszültség. annál kedvezőbb az összhatás eredménye. Föntebbiekből kitűnik, hogy a leírt elrendezés által a gőznek motorikus ereje a lehető legjobban kihasználtatik és ezáltal aránylag csekély gőzelhasználás mellett jelentékenyen nagyobb ei'őhatás éretik el. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Rotácziós mótor, gőz vagy nyomólég számára, jellemezve tetszőleges számú (A) toknak kényszennozgóan egymásba fogódzó (a al) szárny dugattyúkkal való elrendezése által, melyek közül az egyirányba forgó (a) dugattyúk (b) tengelyei egymással kapcsolatban vannak olyképen, hogy az első tokba vezetett erőínédium illetve gőz teljes erővel hat a két első dugattyúra és azután megfelelően elrendezett csővezetékek által a gőz fokozatosan vezettetik a többi dugattyúhoz, hogy lehetőleg összes motorikus erejét az egyes dugattyúknak adja át. 2. Az I. alatt igényelt motornál három szárnyú dugattyúk elrendezése, melyeknél
