14627. lajstromszámú szabadalom • Újítások szellőztető berendezéseken

_ 2 --2. ábra az 1. ábrán (A A) irányban eszközölt vízszintes metszetét, a 3. ábra oldalnézetét mutatja. (a) a kocsi, vagy épület fala, (b) a szárny, azaz egy az fa) falból kiugró lemez, mely a falra csavarok által, vagy más módon van fölerősítve, (c cl) a szárny két oldalán (a) falban alkalmazott nyílások, (d dl) a szárny szélén mindkét oldalon körülfutó párkányléczek, melyek belső folületükön (d2) görbülettel birnák. (e e) a szárnytest és párkányléczek közt lévő s a por, homok stb. elszállására szolgáló nyílások, (f fl) a (c cl) nyílások közelében megerősített s csatornát képező görbe részek, melyek az (e) nyílásokon keresztül nem ment por. homok stb. fölfogására szolgálnak, a mi különben (c cl) nyílásokon keresztül behatolna. Ha a szárnyba légáram ütközik, vagy pedig az esetleg egy kocsira alkalmazott szárny például az 1. ábra szerint balra mozog, a levegő a szárny baloldalán összenyomódik, mi közben (d) párkánylécz a levegőt mintegy összetartja s annak nyomását növeli. A párkánylécz görbült belső (d2) fölülete a levegőt a szárny közepe felé téríti s a levegő egy része (c) nyíláson keresztül a szellőztetendő térbe áramlik, míg másik része a szárny kerületén elillan s a maradék a szárny és a léczek közt levő (e) nyílásokon keresztül vonul el. A por, homok, hamu stb. a (<c) nyílás mellett vezettetik tova, vagy pedig a görbült (f) darab fogja föl őket úgy hogy a (e) nyiláson bejutott levegő minden ilyen tisztátalanságtól mentes. Ezzel egyidőben a szárny jobb oldalán (el) nyílással átellenben légritkulás keletkezik. minek következtében a füst, romlott levegő Btb. az illető térből kiszivatik. A nyilak e légáramlásokat mutatják. Ha a kocsi ellenkező irányban mozog, akkor a levegő (cl) nyíláson keresztül hatol be s a romlott levegő (c) nyíláson át illan el. Ha a szárnynyal ellátott kocsi mindig csak egy irányban mozog, akkor a (d: dl) párkányléczek egyike hiányozhatik s csak az marad meg, mely a haladási irány szerint a szárnylemez elől levő oldalán van. mint a 7. ábra mutatja. A 4. ábra jelen találmány egy változatának vízszintes metszetét mutatja, mely örvénylő, erős légáramoknál ajánlatos. Ennél az (a) fal felé hajló függőleges eltérítő lemezek alkalmaztatnak, melyek megakadályozzák. hogy a légforgatag (f fl) lemezek mellett (c cl) nyílásokba port. homokot stb. sodorjon. A homokot stb. (f2) lemezek kifelé térítik, míg a légáram köztük (c cl) nyílásokba jut. Az 5. ábrán egy másik változat, oldalról nézve s a 6. ábrán az előbbin keresztül (B B) irányban eszközölt metszet van bemutatva. Ezen változatnál a berendezés működési módja ugyanaz, mint az 1—3. ábrákon, csak (b) szárnyra (g gl) ékalakú részek vannak alkalmazva, melyek a homokot, port stb. még hatásosabban eltérítik, úgy hogy az a (d (11) párkányléczekben levő (e) nyílásokon keresztül elszáll. A (b) szárny és (g gl) ékek közé (g2) nyílások vannak alkalmazva az esővíz levezetése végett, mely különben (c cl) nyílásokon át behatolhatna. A 8. ábra két egyszerű működésű szellőztetőnek kapcsolatát mutatja. Ezen változatnál, mely az 1. ábrán levő helyett használható, a hátlapjaikkal egymás mellé helyezett két (b) szárny közt (bl) szabad tér van hagyva. Ezen közbülső térből (a) talon keresztül (c2) nyílás vezet, mely szintén a romlott levegőnek, füstnek stb. a szellőztetendő térből való eltávolítására szolgál, ha erősebb szellőztetésre van szükség. A (bl) térben a (d dl) párkányléczekben levő (e) nyílásokból kijövő légáramok, valamint a szárny szélei mellett elhúzódó légáram légritkulást hoz létre. A nyilak a légáramlásokat jelzik. A 9. ábra egy további változatnak vízszintes metszetét mutatja, mely különösen azon esetekben használható, midőn nagy mennyiségű por stb. foglaltatik a levegőben, mint például forró, száraz vidékeken. Annak megakadályozására, hogy ezen nagy pormennyiségek a görbített (f) részekben levő csatornákat el ne zárják, (b) szárnyba (bl) nyílás alkalmaztatik úgy, hogy ezen nyíláson keresztül fölötte nagy mennyiségű por fuvatik keresztül. A (b) szárny (b3) része