14624. lajstromszámú szabadalom • Desztilláló eljárás és készülék petróleum-maradékoknak folytonos üzemben való elbontására és a bomlási gőzöknek egyidejű tisztítására

— 2 A mint látható, a berendezés az (A) és (Al) kazánokkal bir, melynek mindegyike külön (B) illetve (Bl) tüzeléssel van ellátva. Ezen desztilláló kazánok elé két (C) és (Cl) előmelegítő kazán van igtatva, melyekbe a maradékok a (c) csövön vezettetnek be. A maradékok a (c) csövön először is az első (Cl) előmelegítő kazánba áramolnak, melyből aztán a (cl) összekötő csövön át (2. ábra) a második (C) előmelegítő kazánba áramolnak, melyből azok a (c2) csövön át a váltakozva üzemben tartott desztilláló kazánokba vezettetnek. Az (A) és (Al) kazánokban végbemenő desztillálásnál képződő gőzök az (a) csövön át a (C) előmelegítőbe vezettetnek mely cső a vízszintes, lefelé irányított (al) csatornába torkol, melynek elő nyösen czikk-czakkos karimája néhány cm.nyire belenyúl a (C) előmelegítőben lévő folyadékba, úgy hogy a gőzök kénytelenek az előmelegítésnek alávetett maradékokon áthatolni, mielőtt a (C) előmelegítőnek gőzterébe hatolnak. A gőzök ezáltal mosatnak és tisztátlanságukat a (C) előmelegítőben lerakják. A gőzök ezután az (a2) csövön át a (Cl) előmelegítőbe áramolnak, hol azok az (a3) csatornán átjárnak, miközben újólag tisztíttatnak és mosatnak. A desztillálás az (A Al) kazánokban akként megy végbe, hogy mindig egy kazán van üzemben, míg a másik tisztítás czéijából el van zárva; az (a) és (c2) csöveknek az (A) és (Al) desztilláló kazánokba vezető elágazásai az (a4) illetve (c4) tolattyúkkal vagy záró szelepekkel vannak ellátva. A már tisztított és az előmelegítő gőzterében túlhevített gőzök a (Cl) előmelegítőből a (d) csövön át az ismert berendezésű (D) tányérkészűlékbe vezettetnek, melyben frakczionáltatnak. Tányérkészűlék gyanánt előnyösen lehet deflagmáló, Estlander-Grőling rendszerű előmelegítőt használni. A (D) tányérkészűlékből a desztilláló termékeket vagy frakcziókban bocsátjuk az (f) csövön át az (F) hűtőbe vagy újbóli desztillálás czéljából az (fl) csövön át az üzemben lévő (A) vagy (Al) desztilláló kazánokba vezetjük vissza, a miért is az (f) csövekből az (fl) csövekbe vezető (f2) elágazási csövekben váltók vannak elrendezve. A következőkben a jelen találmánynak szintén egy részét képező kazánbefalazás és a tüzhuzamok elrendezése részletesebben van leírva. A (B) és (Bl) tüzelésektől, melyek váltakozva fűtik az (A) és (Al) kazánokat, a fűtőgázok az (I) illetve (II) huzamokon áramolnak keresztül, melyekben a (k) illetve (ki) csapók vannak elrendezve, a honnan a gázok a (Cl) előmelegítő fölött elrendezett (II) tűzhuzamba és az ezen előmelegítőben elhelyezett, azt hosszában átjáró (rl) tűzcsöveken végig mennek és aztán a (C) előmelegítő fölött elrendezett (III) tüzhuzamon és ezen előmelegítőnek (r) tűzcsövein áramolnak át, hogy végül az (S) kürtőn elszáll janak. A (Cl) előmelegítő tűzhuzamában a (k2) és (k3) csapok vannak elrendezve, melyek közül az utóbbi a (II) tűzhuzamnak nyitására és zárására szolgál, míg az előbbi a (Cl) előmelegítő alatt elrendezett (II') tűzhuzamot nyitja és zárja, úgy hogy a (Cl) kazánban lévő maradékok az (A Al) kazánokba való áramlásuk előtt előmel egíttetnek, míg a (II) és (III) tüzhuzamok a gőzalakú desztillácziótermékeket a szükséges elbomlási vagy túlhevítési hőmérsékre melegítik föl. Hogy a gőzhőmérséket önállóan szabályozhassuk és hogy a gőzalakú desztillácziótermékeket a kazán fütőgázai helyett közvetlen tüzeléssel is fölmelegíthessük, a (Cl) előmelegítő alatt, melybe a maradékok először bevezettetnek, egy (B2) segéd- vagy lartaléktüzelés van elrendezve, a mint ezt az 1. ábra mutatja. Ha ezen (B2) tüzelést működésbe hozzuk, akkor nem szükséges, hogy a kazán fiitőgázait a (II') huzamba áramoltassuk, mely utóbbi a (k2) csapóval elzárható. A (C Cl) előmelegítő kazánok helyett egy (C Cl C2 C3 . ..) csőrendszert is alkalmazhatunk, melyen a maradékoknak, úgy mint előbb (c)-nél kell beáramolniok. hogy (c2)-nél a desztilláló kazánokba jussanak, míg a gőzalakú desztillácziótermékek az (a) csövön át egy