14603. lajstromszámú szabadalom • Gázöngyújtó
védő gyanánt szolgál a levegő szabad hozzá- ; jutása ellen a láng azon részéhez, mely legközelebb van a huzalokhoz. Az alkalmazott fémhuzalok száma nem lényeges, előnyösen 6—20 ilyen huzalt használunk. Ha az ernyőt közönséges lángzóra erősítjük, akkor az képes a lángot egy oldalra eltéríteni. Hogy ezt a hátrányt elkerüljük, a lángzót úgy állítjuk, hogy olyan lángot képezzen, mely rendes körülmények között egyik oldal felé hajlik, úgy hogy ha az ernyőt vele szembe állítjuk, a láng függélyes irányba téríttetik el. A mondott czélra elegendő, ha a láng rendes körülmények között 4°-al téríttetik el a függélyes iránytól. A láng eltérítését a jelzett irányba többféle módon eszközölhetjük. A rajzban föltüntetett lángzónái ennek boltozatszerű végei (a)-nál akképen vannak összenyomva, hogy az összenyomott részek között (c) csatorna, valamint minden oldalon lényegileg hengeralakú (c1 c2) csatorna keletkezik. Ha már most (c2) csatornát valamivel nagyobbra készítjük, mint (cl) csatornát, akkor a láng rendes helyzetétől kevéssé eltérül, úgy hogy az az ernyő elhelyezése után függélyes irányú lesz. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás katalitikus anyag előállítására, mely abban áll, hogy valamely katalitikus fém, pl. platina sóoldatát olyan fémsó oldatával párologtatjuk szárazra, mely mint pl. az aluminiumchlorid, hevítésnél majdnem olvaszihatatlan oxyddá válik és azután a száraz anyag hevítését addig folytatjuk, míg a finoman eloszlott katalitikus fém és az olvaszthatatlan fémoxyd keveréke keletkezik. 2. Az 1. igényben jellemzett eljárás módosítása, mely abban áll, hogy a katalitikus fém chloridjának oldatát valamely olyan fémchloriddal párologtatjuk be, mely hevítésnél olvaszthatatlan oxyddá alakul át. 3. Az 1. illetve 2. igényben jellemzett eljárás egy kivitele, mely abban áll, hogy a növényi rostanyagot az ott említett oldattal impregnáljuk és azután hevítjük, mi által a katalitikus anyagot rostszerü vagy likacsos test alakjában kapjuk meg. 4. Az I. és 2. igényben jellemzett eljárások további kivitele, mely abban áll, hogy egy katalitikus fémnek valamely sóját és egy alkaliföldfémnek, pl. alumíniumnak, valamely sóját redukáló szerrel pl. gliczerinnel keverjük és azután hevítjük. 5. A 4. igényben jellemzett eljárásnál a sókból és gliczerinből készített pásztának keverése valamely növényi anyag gal, oly czélból, hogy hevítés után likacsos vagy rostszerü test keletkezzék. 6. Öngyújtóra alkalmas katalitikus anyag, mel}' áll valamely katalitikus fémből, pl. platinából és valamely nehezen olvadó vagy olvaszthatatlan fémoxydból. 7. Öngyújtó, mely áll egy a gázlángzóval összeköttetésben álló, katalitikus anyagból és finom fémhuzalokból álló nyaláb ból, olyan helyzetben, hogy a fémhuzalok a láng által való megolvasztás ellen biztosítva vannak, az által, hogy nem jutnak érintkezésbe a láng legmagasabb hőfokú részével. 8. Katalitikus öngyújtó, jellemezve az által, hogy az 1 — 5. igények szerint előállított katalitikus anyagokba fémhuzalok vaunak ágyazva. 9. A 8. igényben jellemzett öngyújtó, melynél a huzalok valamely éghető rostok impregnálása és kiizzítása által előállított rostos földfémoxyd által vannak helyettesítve. 10. Öngyújtók oly elrendezése, melynél a (C) katalitikus anyag a (D) gyújtóhuzalokkal együtt az (A) lángzóra erősített (B) ernyőben van elhelyezve. 11. A 10. igényben jellemzett öngyújtó elrendezés, melynél a láng eltérítése a (B) ernyő által az által van paralizálva, hogy a gázkiömlés a lángzóból kissé ferde irányban megy végbe, minek folytán a(B) ernyő a lángot függélyes irányba téríti el. 1 i\ijy.lnp mollúklottoi ) MLLA8 uáSZVÉNYiARSAsAG NVOie»AjA BUDAPBiTE*
