14567. lajstromszámú szabadalom • Eljárás mesterséges ibolyaolaj előállítására

nyúlt — a cyclo-citriodoryliden-acetonból (forrpont = 133- 135° C. 12 mm. nyomás­nál, 265° C. közönséges légnyomásnál; faj­súly = 0,943,20° C.-nál; nD = 1, 509) és a cyclo-allolemonyliden-acetouból, (forrpont = 138—140° C. 12 mm. nyomásnál, 273° C. közönséges légnyomásnál, fajsúly = 0,951 20° C.-nál, nD = 1,512). A vízgőzzel desztillált termék 140—149° C. között forr és dr. R. Fresenius tanár szerint fajsúlya 15° C.-nál 0,9527. A magas forrponttal bíró rész a legfi­nomabb ibolyaillatú, míg az alacsonyabb forrponttal és kisebb faj súllyal bíró részek kevésbé jó illatúak, sőt rossz szagúak. Ez, valamint az egész itt leírt termék, melyet mi ibolyaolajnak nevezünk, kon­czentrált állapotba a jonontól szantálfa­szerű, átható szaga által különbözik, mely a magasabb forrpont folytán sokkal tartósabb és állandóbb. Higított állapotban ajonon föl­találójának állítása szerint a szőlővirágra és ibolyára emlékeztető szaggal bír és bebi­zonyítható, hogy illatszerészeti czélokra rögzítő anyagokat és iriszolajat (iron) kell hozzáadni, hogy természetes ibolyaillatot kapjunk és hogy azon sajátsága van, hogy néha illatos, néha nem. A mi eljárásunk terméke ellenben semmiféle pótanyagra nem szorul és mindig állandóan ibolyaillatú, ha alkohollal kellőképen hígítva van; ezen­kívül azonban kényelmesebben és sokkal olcsóbban állítható elő, mint a jonon. Az itt leírt eljárás szerint előállított ter­mék ezenkívül magasabb fon pontjánál na­gyobb fajsúlyánál és szagánál fogva, to­vábbá az által is megkülönböztethető min­dig a jononeljárás termékétől, hogy amaz a fénypoláros síkját mindig balra csavarja az utóbbi pedig inaktiv. Az eljárás a következő : 75 kg. alkoholt, 45 kg. acetont és 30—600 kg. kobaltnitratot kevés vízben oldva 38 kg. lemongrassolajjal elegyítünk alacsony Hőmérséklet elkerülése mellett, 75 kg. mész­mentes chlórmészoldatot adunk hozzá és az egészet 6—16 órán át fűzzük. A kép­ződő olajból a 12. mm. nyomásánál 155° C. fölött forró részt előállítjuk, mely kb. 25. kg-ot tesz. Ezt az olajat erélyes emulgálás közben ll°Bé-s nátriumbiszulfátoldattal 110° C.-nál 90—100 órán átfőzzük, mig az olaj egy ledesztillált próbája 15° C-nál kb. 0,94 fajsúlyt mutat. A kobaltnitrat mennyi­ségét a szerint szabályozzuk, hogy az eljá­rás minden szakaszában erősebb lugos­ság lehetőleg elkeriiltessék és a folyadék mindig lehetőleg neutrális legyen, a nélkül, hogy valaha savanyú reakcziót adna, mely pusztító hatású. Az ekképen összes rosszszagú részeitől meg­tisztított olajl2- 15kg.-ot te^z; fajsúlya 15° C.-nál 0,948—0,952: legalacsonyabb hőfoknál forró részének forrpontja 12 mm. nyomásnál 133—135° C.-nál alacsonyabb ne legyen; quantitative legjellemzőbb főtömege 12 mm. nyomásnál 135—140—149° C. között, kö­zönséges légnyomásnál pedig 265—273° C.-nál forr. SZABADALMI IGÉNY. Eljárás mesterséges ibolyaolajnak és aC13 H200 csoport új ketonjainak előállítására, melyek az olaj főalkatrészét képezik és a jonontól nagyobb fajsúlyuk, magasabb forrpontjuk és nagyobb törési együtt­hatójuk folytán különböznek, jellemezve az által, hogy lemongrassolajat, alko­holt, acetont, konczentrált alchlórsavas sóoldatokat kobaltnitrat hozzáadása mel­lett a forrpontnál egymásra engedünk hatnt ós a reakczióterméket addig főz­zük higított sóoldatokkal, pl. vaschlorid­dal vagy nátriumbiszulfáttal, míg egy balra polarizáló olajat kapunk, melynek fajsúlya 0,940—0,960, forrpontja 12 mm. nyomásnál 133 -140° C. illetve 150° C.-ig vagy közönséges légnyomásnál 265—273° C.-nál van és mely az ibolya illatát nagy természetességgel adja vissza. v»LU» RÉSZ V K N Y TÁRS A SÁL; NYOMDÁJA BUDAPESTKN

Next

/
Oldalképek
Tartalom