14552. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés portlandczement előállítására

— 2 -mint mikor nagy hidegben a kőzetek a tömecseik közt levő nedvesség kiterjedése folytán megrepednek. Az agyag kovasavtartalma felbomlik s e közben a mész szerkezete is megváltozik, anélkül, hogy szénsavából lényegesen veszítene s a tömecsek összefüggésének csökkenésével könnyen felaprózható. A krétamárgától, vagy mészföldtől a kalezinálás folytán á hydrátvíz elvonatik s a jelenlevő szerves anyagok elégnek, úgy, hogy ez is sietteti a szerkezet meglazulását s megkönnyíti a fölaprózást. Az által, hogy a mész semmi, vagy csak lényegtelen részét veszíti el szénsavának elkerüljük, hogy az égetett mész pora terhünkre legyen. Hogy pedig az égetési folyamat valóban lényeges változást idéz elő az agyagtartalmú anyagokban, (agyagpalában), azt legjobban az a körülmény bizonyítja, hogy égetett agyagot vonva ki sósavval, az anyagoknak sokkal nagyobb százaléka oldódik föl. mint ha finomra őrölt természetes agyagpalát kezelünk hasonló módon, minek következtében bebizonyítottunk tekinthető,hogy a kovasav fölbomlott s ezzel kapcsolatban a vasoxydul tartalom vasoxyddá alakult át. amennyiben az égési folyamat alatt oxygént vett föl a levegőből. Tehát jelen találmány lényeges ismertető jelét az képezi, hogy a nyers anyagokat természetes állapotukban vörös izzásig hevítve, azok szerkezete meglazul s ennélfogva felaprózásuk lényegesen megkönnyíttetik, ami nagy idő és pénz megtakarítást jelent. Az ismertetett eljárás kivitelére egy két, vagy több részre választott s ferde helyzetben forgó kemencze szolgál, melynél a tüzelés annak mélyebben fekvő végén történik alkalmas módon s a fűtő gázok egész hosszában végig vonúlnak rajta, míg a magasabb végén bejuttatott nyers anyag ellenkező irányban halad végig a kemenczén s alsó végén, mint kész gyártmány hagyja azt el. Aszerint, amint a kemencze két, vagy több részre van osztva, a benne végbemenő munkamenet is két, három, vagy több egymásután következő folyamatra esik szét. így például a három részre osztás esetében egy elő-szárítási, egy kalczinálási, vagy izzitási s végül egy porlasztási, vagy égetési folyamatot lehet megkülönböztetni. Ezen egymástól teljesen különböző három folyamat teljesen különböző időszakokban megy végbe s ennélfogva a kemencze egyes részeinek más-más sebességgel kell forogniok s így ezeknek egyetlenegy kemencze-részbe való egyesítése, úgy a teljesítményi képességet és technikai kivihetőséget, mint a kész gyártmány jóságát tekintve, gazdaságilag elképzelhetetlen. Az elő-szárítási és kalczinálási folyamatnak egyetlen, megfelelő sebességgel forgó kemencze részben való egyesítése mellett azonban még lehetséges gazdaságos üzemet folytatni. De a porlasztási folyamatnak egy külön, lassan forgó kemencze-részben kell végbe mennie. A mellékelt rajzlapon egy ilyen két (B) és (C) részből álló kemencze van példa gyanánt ábrázolva három különböző kiviteli alakban. Az 1. ábrán hosszmetszetben s a 2. és 3. ábrán függélyes keresztmetszetben bemutatott kiviteli alaknál az egyetlenegy tengely körül különböző sebességgel foi'gó (B) és (C) kemencze részek közvetetlenül csatlakoznak egymáshoz, míg a í. ábrán hosszmetszetben bemutatott kemenczénél a két rész egymás fölé van alkalmazva. Az 5. ábra hosszmetszetben s a 6. ábra függélyes keresztmetszetben oly kiviteli alakot ábrázol, melynél az egy szintben fekvő két rész szét van egymástól tolva, A kemenczék előállítása legegyszerűbben (b), illetve (c) kovácsolt vasköpenyből történik. melynek belső (1)1), illetve (cl) bélése chamottból, vagy más tűzálló anyagból készült. A kemencze-részek re kívül (1) gyűrűk vannak alkalmazva, melyeknek segélyével a kemencze-részek (r) görgős csapágyakon foroghatnak. (2. ábra). A (B) és (C) részeket alkalmas (E), illetve