14547. lajstromszámú szabadalom • Szivattyú

2 — nyílásához a szívó cső, szeleptelen kifolyató nyílásához pedig a kifolyató cső csatlakozik. A henger belsejében az ide-oda járó (4) dugattyú van elrendezve, melynek külső átmérője a henger furatánál valamivel kisebb, úgy hogy a dugattyú köriil szabad tér képződik, mely a (2) befolyató nyílástól a (3) kifolyató nyílásig terjed és melyen úgy a dugattyú ide-oda járta, valamint annak a holt pontokban való vesztegelése közben víz folyhat át. A (4) dugattyú az (5) tömítő szelenczével van tömítve és a (6) csőben van vezetve. A szivattyú következőképen működik. A dugattyúnak befelé való első eltolódása közben a szívattyúhengerben levő víznek nagyobb része a kifolyató cső felé nyomatik, míg annak csak egy kis része folyhat a dugattyú mögé a szívó csőbe. Ennek következtében a kifolyató cső felé folyó víz nyomatéka nagyobb lesz azon víz nyomatékánál, mely a szivattyúból a szívó cső fölé folyik. A dugattyúnak visszamenetelekor a hengerben vacuum jön létre, úgy bogy úgy a szívó esőből, valamint a kifolyató csőből is víz szivatik a hengerbe. Minthogy azonban a szívó csövön végigfolyó víz nyomatéka kisebb, mint az ellenkező irányban a kifolyató nyílás fölé folyó vízé, úgy a szívó csőből a víz gyorsabban fog a hengerbe szívatni, mint a kifolyató csőből. A henger tehát a szívó csőből vízzel telik meg, úgy hogy az abban foglalt víztömeg a szivattyúhenger fölé mozgásba hozatik. Az ekként a szívó esőből a hengerbe folyó vizet legközelebbi előremozgásakor a dugattyú követi, mely a vizet a kifolyató csőbe nyomja. A víznek a hengerben való hátramozgását ezen dugattyúlöket közben a szívó csőből a hengerbe folyó víz többékevésbé megakadályozza. A szivattyú munkaképességének fokozása czéljából a hengert, a dugattyút vagy mindkettőt gyűrűs zsebekkel vagy kamrákkal láthatjuk el. vagy lehet a szívó cső vagy a lefolyató cső vagy mindkettő ily kamrákkal (3. ábra) vagy zsebekkel (4. ábra) fölszerelve, de más elrendezések is alkalmazhatók, a víz visszafolyásának megakadályozására. Ha a henger vagy a dugattyú ily zsebekkel vagy kamrákkal van fölszerelve, akkor az utóbbiaknak falai úgy vannak hajlítva, hogy a víz a kivánt irányban szabadon folyhat keresztül a szivattyún, míg a visszafolyó víz tetemes ellenállást talál. Az la ábra a szivattyúnak oly foganatosítási alakját mutatja be, melynél a befolyató és a kifolyató cső kamrákkal, a henger és a dugattyú pedig zsebekkel vagy hézagolással vannak ellátva. Ezen szivattyúnak fölső felénél a kamrák szögletesek, míg az alsó félben lekerekítetten vannak kiképezve. Az 1. és 2. ábrákban bemutatott szivattyú a (7) lefolyató szelepei lehet ellátva, a mint ez szakadozott vonalakkal van föltiintetve. Alkalmas szelepalak az 5. ábrában hosszmetszetben, a 6. ábrában fölülnézetben van bemutatva; az utóbbi ábrában a fölső félben a szelep és szelepház el van távolítva. A szelep a szivattyúval egy vonalban van elrendezve és az ellaposodó és kiszélesedő (9) befolyató csőnek szemközt fekvő oldalain elrendezett két (8) szelepfészekből áll; a (9) befolyató cső a kifolyató csőnek részét képezi és a (10) szelepházig terjed, mely a (11) burkolattal bir és melynek (12) kifolyató nyilása a (9) befolyató csővel egy vonalban, még pedig ezzel szemközt fekszik. Az egymásfölé hajló (8) szelepfészkek, a mint a 6. ábrában látható, bizonyos számú hasítékkal vannak ellátva, melyek egyik szelepfészektől a másikig terjedő konvergáló bordák által el vannak egymástól választva; mindegyik fészken a (13A)-nál, a (14) lemez segélyével a (13) fémlemez vagy szelepcsappantyú van megerősítve. A rajzból látható, hogy a szelep kis emelkedési magassága daczára nagy kifolyató keresztmetszettel bir, a víznek pedig ily szelepen való átfolyása közben irányát nem kell hirtelen megváltoztatnia, úgy hogy a benne fölhalmozott eleven erő nem fogyasztatik el oly haszontalanúl, mint a szokásos szerkezetű szelepeknél. Némely esetben a szelepfészkeket elhagyhatjuk. a mikor is a szelepek zárt állásban egymáshoz fekszenek. A 7. és 8. ábrák hossz- illetve keresztmetszetben a szivattyúnak egy másik foga-