14523. lajstromszámú szabadalom • Automatikusan működő gép fonalak összehurkolására és kötésére

i — orsószekrényét pedig a (b) alsó fonál által képezett hurokba oly módon vezetjük be, hogy az alsó fonál keresztezését a leeresz­tett (10) orsószekrény (11) hasítékába húz­zuk, úgy hogy az orsószekrény és a benne levő orsó leírt mozgásánál az alsó fonál keresztezését a fölső fonál körülhurkolja és az alsó fonál meghúzásánál csomó kelet­kezik. A hurok készítése és a hurkot képező alsó fonál keresztezése az úgynevezett hurokhúzó segélyével történik. Ez egy olló­alakú szerszám, melynek a (20) csapszög körül forgó (19 19l ) toldatokkal ellátott (18 181 ) szárai vannak. A szárak és toldatok ferde, illetve ékalakú fölületekkel vannak ellátva, mely akkor, ha a fix (21) tartókar (22 23) vezetékeiben elmozdulnak, a (18 181 ) szárakat kényszermozgásszerűen mozgatják. A szárak horogalakú végei a (b) alsó fona­lat megfogják és ha a hurokhúzó a záró­álláson túl elmozdul, elfordulva az alsó fonál kereszteződését idézi elő (5. ábra). A hurokhúzó előre és hátrafelé való moz­gását a (20) csnpszöget viselő (24) rúd idézi elő, mely a (Q) hüvelyben van vezetve és mely az (I) tuskón a (27) csap körül for­gatható (25 26) kétkarú emelő és a (H) kar­mantyúra ékelt (S) exczenterkorong segé­lyével forgatható. Hogy a (24) rúd és a horoghúzó az alsó fonálból képezett hurok két ágának keresz­tezése czéljából egy negyed fordulatot vé­gezhessen. a (24) rúdon oldalt egy (29) csapot alkalmazunk, mely a (Q) hüvely egy hasítékában mozog. Ez a hasíték egy egye­nes, illetve a (24) rúd mozgásirányával pár­huzamos (29) részből és egy ezzel a (29l ) görbe hasíték segélyével kapcsolt ugyancsak egyenes, illetve párhuzamos részből áll. a görbe hasíték oly módon hat, hogy akkor, mikor a (28) csap a (29) hasítékból a (29) hasítékon át a párhuzamos hasítékba jut, a (24) rúd és vele a horoghúzó egy negyed fordulatot végezzen. A (28) csapnak eme mozgását egy két­karú (30) emelő idézi elő. mely a (31) csap körül forgatható és melynek villás (32) ré­sze a (28) csapra fekszik, hogy ennek előbb jelzett mozgását létesítse. A 8. és 9 ábra. a csapnak két különböző helyzetét ábrá­zolja. A (30) villa működtetését a harmadik (T) exczenter végzi, melynek hornyába fo­gódzik az emelő szabad karján alkalmazott (33) csiga. A hurok képzése a 10., 11. és 12. ábrán látható és ha a. fölső és alsó fonál jelzéseire ügyelünk, könnyen követhető. A (D) orsótartó automatikus továbbmoz­gatására a 13. ábrán nagyobb méretben rajzolt készülék szolgál. Ez egy (34) kilincs­ből áll. melynek (35) csapja a (37) kar (36) hasítékaiban eltolódhatik. A (34) kilincsnek megfelelően kihegyezett (311 ) karja az (E) fogasrúdba fogódzik, míg a megfelelően ki­szélesedő (342 ) karját a lefelé mozgó (10) orsószekrény éri. A (343 ) kar a (38) spirál­rúgó hatása alatt áll. melyet a kar lenyo­mása által feszítünk meg; az orsószekrény további lefelé való mozgásánál a (D) tartó az (E) fogasrúdon eltolódik és az orsószek­rény fölfelé való mozgásánál a (3Í1 ) kilincs­kar kikapcsolódik. A rúgóhatás alatt álló, az (E) fogasrúdba fogódzó (39) kilincs a (D) orsótartó helyzetét biztosítja, melynek (b3) rúgója a (b) fonalat a csomó képezése czéljából a jelzett módon húzza meg. A (b3) rúgó természetesen súly vagy más hasonló, értékű tag által is pótolható. Ép úgy lehet a leírt készüléket, mely az alsó fonál sza­kaszos elmozgatására szolgál, elhagyni és az alsó fonál megfeszítését kézzel vagy síd}' segélyével végezni. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Automatikusan működő gép fonalak összehurkolására és kötésére, pl. mat­ringokban levő fonalakat körülkötő alsó és fölső fonalak összekötésére, melynél a föl- és lefelé mozgó orsótartóban gom­bolyag vagy cséve alakjában elhelyezett fölső fonál oly czélból, hogy az orsótartó által körülvett alsó fonalat körülhurkolja, ezzel a tartóval ide-oda mozgatható és a melynél a fölső és alsó fonál össze­csomózása czéljából az alsó fonál egy ollószerű szerszám által hurokká húzható

Next

/
Oldalképek
Tartalom