14514. lajstromszámú szabadalom • Elrendezés dynamógépek mágneseinek gerjesztésére

vagy közel egyenlővé tenni. Mindkét tekercscsoport közösen végzi a térgerjesztést, az (SÍ Sl) tekercsek a fő gerjesztést és az (S2 S2) tekercsek a kiegyenlítő gerjesztést és oly mágneses tért létesítenek, melynek tengelye a mellékkapcsolásban gerjesztett mágneses térnek (XI XI) tengelyével összeesik, ha az (S2 S2) tekercsekben áram nem kering, ellenben az (XI XI) tengelyhez képest bizonyos szöggel az egyik vagy a másik oldal felé elhajlik, ha az (S2 S2) tekercsekben áram kering, mely szögnek nagysága ezen áram irányától és erősségétől függ. Az (S2 S2) tekercsek a főáramkörbe akként kapcsoltatnak be, hogy azok a térarmaturában az (xa xa) fegyverzettérrel ellentétes irányú mágneses erő folyamot gerjesztenek, akár generátor akár mótor gyanánt működik a fegyverzet. Az (S2 S2) tekercsek a fegyverzet áramkörével változatlanul összefüggnek, úgy hogy a fegyverzet és az (S2 S2) tekercsek csak együttesen kapcsolhatók át, ha a fegyverzet forgási irányát módosítjuk. A 2. ábrában látható digrammában az (o a) egyenes a mellékkapcsolás által gerjesztett (fl) mágnestérnek, az (a b) egyenes a kiegyenlítő tekercselés által gerjesztett (f2) mágnestérnek nagyságát és irányát ábrázolja, melyek kölcsönös állásuk következtében derékszögű komponensek gyanánt az (f3) tért eredményezik, melyet az armatúrának összes tekercsei által gerjesztett térnek kell tekintenünk. Ezen (f3) tér már most az (fa) fegyverzettérrel (melyet az (o c) egyenessel mérünk) az eredő tért, azaz a dinamógépnek totális terét szolgáltatja, mely a forgó fegyverzettekercselések indukcziójára nézve mérvadó. Ha a kiegyenlítő tekercselésnek tekeriilet számát a hatásos fegyverzettekertiletek számával egyenlőnek választjuk, akkor, minthogy az áram mindkettőben mindig egyenletesen módosul. "3c = ab (2. ábra) és ennek következtében a totális eredő mágnestér mindig egyenlő lesz az (fl) térrel, bármiként is változzék a fegyverzetáramnak erőssége és iránya. Az 1. ábrában feltüntetett elrendezés szerint, melynél a főgei'jesztés mellékkapcsolásban foganatosíttatik, a fegyverzet ugyanazon kerületi sebességnél állandó feszültséget tart fön és állandó feszültséggel tápláltatva egyenletes sebességgel fog forogni. Ellenállásoknak a mellékkapcsolású csévék áramkörébe való beiktatása által az eredő mágnestérnek erősségét szükség szerint módosíthatjuk. Az akként erősbbített vagy gyöngített mágnestér ekkor azonban még mindig független marad a fegyverzetáramnak módosulásaitól. A térnek erősbbítése vagy gyengítése hasonlóképen a főgerjesztő tekercseknek vegyes (compound) kapcsolása által is foganatosítható. Ekként le- és fölvagy ellencompoundozást érhetünk el; mindezen hatások az eredő térnek állandó iránya mellett idéztetnek elő. Ha az (Sl Sl) főgerjesztő tekercseket a fegyverzettel mellékkapcsolás helyett soros kapcsolásban rendezzük el, akkor az eredő térnek iránya szintén állandó marad, még akkor is, ha a fegy verzetáram erőssége vagy a fegyverzetnek forgási iránya változik. Ellenben az eredő térnek erőssége ilyen elrendezésnél tág határok között módosulhat. Az (82 S2) kiegyenlítő tekercseket ezen esetben is, mint ez az 1. ábrában föl van tüntetve, a fegyverzettel sorosan kell kapcsolnunk és a forgási irány módosításánál a fegyverzetnek a kiegyenlítő tekercsekkel változatlan sorozatban kell maradnia és a kettőt csak együttesen szabad átkapcsolnunk. Az összes említett esetekben természetesen az eredő tértengelyhez hasonlóan a neutrális zóna, vagyis azon zóna is eltolatlan marad, melyben a fegyverzettekercselésekre indukczió nem gyakoroltatik; a kollektoron való szikrázásnak leglényegesebb oka tehát el van kerülve és maguk a kefék a fegyverzetáramnak még nagy változásainál is változatlan állásnál szikramentesek lesznek. Hogy ezen elrendezés által a kivánt czélt elérhessük, fontos föltételt képez, hogy a vastömegeket a fegyverzet körül egyenletesen elosszuk és hogy a kiegyenlítő tekercsek tekerületeit a mellékkapcsolású tekercsek tekerületeivel egyenértékű helyzetben rendezzük el. A kiegyenlítő tekercsek által gerjesztett erőfolyam — ellentétben a reak-