14502. lajstromszámú szabadalom • Keményítőgép
a csöppfolyós keményítő (F) csöveken keresztül ömlik, mely csövek összeköttetésben állanak az (F2) rotácziós nyomó-szivattyúhoz vezető (FI) táplálócsővel. A szivattyú működtetése a (C) henger (Cl) tengelycsapjának nyúlványára ékelt (F5) és a rotácziós nyomó-szivattyú tengelyére ékelt (Fi) szíjkorongok és (F3) áttételi-szíj közvevetítésével történik. A keményítőt a nyomó-szivattyúhoz (F7) keményítőtartányból (F6) cső vezeti s maga a kemény ítőtartány közvetetlenül a (H) fölfogó-asztallap alatt van elhelyezve, mely utóbbi (H6) fenéknyílásokkal bír, azon czélból, hogy a (B) dobnak hengerköpenyéről (Hl) fémlemez által eltávolított keményítő ismét visszafolyhassék az (F7) keményítőtartányba. (F) csövek (F8) csapokkal bírnak, melyek által a lecsorgatott keményítő mennyisége szabályozható. A nyomószivattyútól fölnyúló (FI) cső (F9) mellékággal bír, melyből a keményítő abban az esetben, ha azt az (F) kibocsátó csövek nyílásai nem képesek a szivattyú működésének megfelelő gyorsasággal átbocsátani, (F10) csap megnyitása által részben az (F7) tartányba vezethető vissza. (C) hengert részben a fémlemezből álló (C3) köpeny burkolja körül, mely két megközelítőleg vagy teljesen félhenger alakú (C5 C5) részből áll s ezen részeket fölső szélüknél (C4) sarkak kapcsolják egymáshoz, míg két végüket a (C6) kimetszésekkel ellátott (C5) lapok határolják. (C6) kimetszések a (C) henger (Cl) tengelycsapjának befogadására szolgálnak. Ezen köpeny a főállványkeretre szerelt (C8) karok, az ezeknek csavaranyává kiképezett furatain átnyúló s a köpeny homlokfalain alkalmazott (C9) csőkarimákba nyomuló (C7) csavarorsók segélyével rögzíttetik,mely ennélfogva szintén eltávolítható. (C) hengert sima fémfölülettel, czélszerűen bronzból való köpennyel állíthatjuk elő. míg (B) dobnak hengerét (R) gummiburokkal vesszük körül s ezt egy vagy több rétegű, megfelelő (Rl) posztóval vagy más szövettel göngyöljük körül. (C) hengernek forgási gyorsasága több százszorta nagyobb mint (B) dobnak forgási gyorsasága. A gép működése a következő : A keményítendő tárgyakat (D) bevezető asztalról, hol a keményítő (F) csöveken keresztül rájuk folyik, kézzel helyezzük be a dob és a henger közé. A keményítendő darabnak mozgása, vagyis (H) fölfogó asztal felé való haladási gyorsasága egyenlő a dob fölületének forgási sebességével; míg (C) hengernek forgási gyorsasága több százszor nagyobb lévén a dob forgási gyorsaságánál, a következésképen több százszor hat átvonulása alatt a keményítendő darabra annak likacsaiban a keményítőt egyenletesen elosztja. A dobnak rugalmas puha föliilete lehetővé teszi azt, hogy a megmunkált ruhadarabnak szegélyei vagy egyes vastagabb részei belenyomulhassanak, úgy hogy a henger felé mindig egyenletes sima fölület fekszik. Ezen géphez czélszerű nyers hideg keményítőt használni ; mert a meleg főtt keményítő kihűlése után nehezen távolítható el a keményítendő darab szövésének likacsai közül. Azonban az is ismeretes körülmény. hogy a meleg főtt keményítő sokkal egyenletesebben itatja át a szövet rostjait és meleg állapotban sokkal könnyebben távolítható el a fölösleges keményítő mennyiség mint a hideg nyers keményítő alkalmazásánál. A találmánybeli gépnél követett eljárás ehhez képest azon módszert követi, hogy a keményítő hidegen alkalmaztatik a keményítendő daraboknak hideg szöveteire és csakis az alkalmazás pillanatában és csakis azon részek melegíttetnek, melyek a szövetbe behatolnak és viszont a szövetnek is csakis azon része melegíttetik, mely épen megmunkálás alatt áll. vagyis a keményítőrészecskék melegen hatolnak be a fölmelegített szövetnek likacsaiba Ezen meleget a (C) hengernek gyors forgása által termeljük miközben az a megmunkálandó darabhoz s az annak folületén lévő keményítőrészekhez súrlódik.