14502. lajstromszámú szabadalom • Keményítőgép

a csöppfolyós keményítő (F) csöveken ke­resztül ömlik, mely csövek összeköttetésben állanak az (F2) rotácziós nyomó-szivattyú­hoz vezető (FI) táplálócsővel. A szivattyú működtetése a (C) henger (Cl) tengely­csapjának nyúlványára ékelt (F5) és a rotácziós nyomó-szivattyú tengelyére ékelt (Fi) szíjkorongok és (F3) áttételi-szíj közve­vetítésével történik. A keményítőt a nyomó-szivattyúhoz (F7) keményítőtartányból (F6) cső vezeti s maga a kemény ítőtartány közvetetlenül a (H) föl­fogó-asztallap alatt van elhelyezve, mely utóbbi (H6) fenéknyílásokkal bír, azon czél­ból, hogy a (B) dobnak hengerköpenyéről (Hl) fémlemez által eltávolított keményítő ismét visszafolyhassék az (F7) keményítő­tartányba. (F) csövek (F8) csapokkal bírnak, melyek által a lecsorgatott keményítő mennyisége szabályozható. A nyomószivattyútól fölnyúló (FI) cső (F9) mellékággal bír, melyből a keményítő abban az esetben, ha azt az (F) kibocsátó csövek nyílásai nem képesek a szivattyú működésének megfelelő gyorsasággal átbo­csátani, (F10) csap megnyitása által részben az (F7) tartányba vezethető vissza. (C) hengert részben a fémlemezből álló (C3) köpeny burkolja körül, mely két meg­közelítőleg vagy teljesen félhenger alakú (C5 C5) részből áll s ezen részeket fölső szélüknél (C4) sarkak kapcsolják egymáshoz, míg két végüket a (C6) kimetszésekkel el­látott (C5) lapok határolják. (C6) kimetszé­sek a (C) henger (Cl) tengelycsapjának be­fogadására szolgálnak. Ezen köpeny a főállványkeretre szerelt (C8) karok, az ezeknek csavaranyává kiké­pezett furatain átnyúló s a köpeny hom­lokfalain alkalmazott (C9) csőkarimákba nyomuló (C7) csavarorsók segélyével rög­zíttetik,mely ennélfogva szintén eltávolítható. (C) hengert sima fémfölülettel, czélsze­rűen bronzból való köpennyel állíthatjuk elő. míg (B) dobnak hengerét (R) gummi­burokkal vesszük körül s ezt egy vagy több rétegű, megfelelő (Rl) posztóval vagy más szövettel göngyöljük körül. (C) hengernek forgási gyorsasága több százszorta nagyobb mint (B) dobnak for­gási gyorsasága. A gép működése a következő : A keményítendő tárgyakat (D) bevezető asztalról, hol a keményítő (F) csöveken ke­resztül rájuk folyik, kézzel helyezzük be a dob és a henger közé. A keményítendő da­rabnak mozgása, vagyis (H) fölfogó asztal felé való haladási gyorsasága egyenlő a dob fölületének forgási sebességével; míg (C) hengernek forgási gyorsasága több száz­szor nagyobb lévén a dob forgási gyorsa­ságánál, a következésképen több százszor hat átvonulása alatt a keményítendő da­rabra annak likacsaiban a keményítőt egyen­letesen elosztja. A dobnak rugalmas puha föliilete lehe­tővé teszi azt, hogy a megmunkált ruha­darabnak szegélyei vagy egyes vastagabb részei belenyomulhassanak, úgy hogy a henger felé mindig egyenletes sima fölület fekszik. Ezen géphez czélszerű nyers hideg ke­ményítőt használni ; mert a meleg főtt ke­ményítő kihűlése után nehezen távolítható el a keményítendő darab szövésének lika­csai közül. Azonban az is ismeretes körül­mény. hogy a meleg főtt keményítő sokkal egyenletesebben itatja át a szövet rostjait és meleg állapotban sokkal könnyebben tá­volítható el a fölösleges keményítő mennyi­ség mint a hideg nyers keményítő alkal­mazásánál. A találmánybeli gépnél követett eljárás ehhez képest azon módszert követi, hogy a keményítő hidegen alkalmaztatik a kemé­nyítendő daraboknak hideg szöveteire és csakis az alkalmazás pillanatában és csakis azon részek melegíttetnek, melyek a szö­vetbe behatolnak és viszont a szövetnek is csakis azon része melegíttetik, mely épen megmunkálás alatt áll. vagyis a keményítő­részecskék melegen hatolnak be a fölme­legített szövetnek likacsaiba Ezen meleget a (C) hengernek gyors forgása által termel­jük miközben az a megmunkálandó darab­hoz s az annak folületén lévő keményítő­részekhez súrlódik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom