14483. lajstromszámú szabadalom • Gyújtótest gázöngyújtók számára

— 2 -testeket mutatnak, melyek közé a fémfüst van csíptetve, a 13—14-ik ábrán a gyújtótest csillagalakú kivitelben van ábrázolva, a 15-ik ábra a gyújtótestet fémcsővel, a 16 ik ábra csővé göngyölített fémlemez­kével mutatja be. A (K) gyújtótest ürege (1—3. ábra) (F) fémfüsttel van kitöltve. Ezt vagy hengeres test, vagy tekercs alakjában helyezhetjük be, melyet a fómfüst fölgöngyölítése által képezünk, vagy pedig igen csekély vastag­ságú fémfüstöt nyomunk be az üregbe. A fémfüstnek a gyújtótesttel való benső érint­kezése folytán a gáz által utóbbiban létre­hozott melegséget a fémfiist elvezeti s a gyújtótest csúcsai meggyújtják a gázt. A gyújtótest, mint a 3. ábra mutatja, két (KI) és (K2) darabból is állhat. A helyett, hogy a fémfüst melegét köz­vetetlenül használnánk föl a gyújtásra, a gyújtótestből kiálló (D) platinadrótokat is lehet, mint a 4. ábrán látható, az (F) fém­füstbe beág3'azni, úgy hogy itt a fémfüst­nek, mint melegtartónak közvetítő szerepe van. Ilyenféle más kiviteli alakokat mutat­nak az 5—8. ábrák. Az 5. ábrán látható kiviteli alaknál (K) gyújtótestbe, melynek belső falazata fémfüsttel van kibélelve, (D) drótháló van helyezve, mely a fémfüstre fekszik, s melynek a gyújtótestből kiálló csúcsai eszközlik a meggyújtást. A drótháló helyett dróttekercs is használható. A 6. és 7. ábrán lévő kiviteli alakoknál a gyújtótest mélyedése fémfüsttel van kitöltve, mig maga a gyújtótest dróttal van körülfonva, úgy hogy benső érintkezés jön létre a (D) drót és (F) fémfiist közt. A 8. ábrán lévő kivi­teli alakon (D) drótszövetből való kupak látszik, mely úgy a gyújtótestet, mint a fémfüstöt tartja. A (K) gyújtótest a drót­kupak egész hátsó terét kitöltheti s a fém­füst mellső részében helyezhető el. Előnyösnek bizonyulhat a gyújtógömbnek fémfüsttel való behúzása is. Ha vastagabb fajtájú fémfüstöt használunk, akkor mint a 9. és 10. ábrák mutatják, a gyújtótest két (KI) és (K2) darabból állítható össze, me­lyek közé (F) fémlapocska helyeztetik, úgy hogy a gyújtótesten túl érjen, hogy szabad végével a meggyújtást eszközölhesse. E mel­lett előnyös a fémlapocska kiálló végét haránt elmetszeni vagy kicsipkézni, mivel a csúcsok különösen alkalmasak a meggyújtásra. Hogy a fémlapocska és a gyújtótest (KI K2) darabjai között az érintkezési fölületet megnagyobbíthassuk s a fémlapocska kiálló végét merevvé tehessük, a 11. ábra szerint a gyújtótest (KI K2) darabjainak érintke­zési fölületeit boltozatossá vagy hullámsze­rűvé alakíthatjuk (12. ábra.) Ha a gyújtótestet a lámpa hengerének szájából kilépő gázáram meggyújtására hasz­náljuk, akkor előnyös annak csillagalakot adni (13. és 14. ábra), hol a csillagalakulag kicsipkézett (F) fémfiist a gyújtótest (KI K2) darabjai közé van csíptetve. A gáz­áram ily esetekben nem vezettetik elég biztosan a gyújtótestre s azért előnyös a gyújtótestet úgy alakítani, hogy egész ke­rületén alkalmas legyen a gyújtásra. A 15. és 16. ábrákon ábrázolt gyújtótest­nél csőalakú fém van abba helyezve és pedig a 15. ábra zárt csövet, a 16. fémle­mezkéből göngyölített csövet mutat. Ilynemű gyújtótestek alkalmazásának azon előnye van, hogy a gyújtó test kiálló vége megmerevíttetik és a csőnyílásnál elhaladó gázáram levegőt szív be a nyíl irányában, minek folytán a meggyújtás, mely csak elegendő mennyiségű levegő jelenlétében jön létre, elősegíttetik. A 16. ábrán lévő kiviteli alaknál a gyúj­tótestben (A) függőleges légcsatorna van hagyva a szívóhatás fokozására. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Gyújtótest gázöngyújtószerkezetek szá­mára, jellemezve az által, hogy (K) gyúj­tótest benső érintkezésbe van hozva (F) fémfüsttel, azon czélból, hogy e kettő­nek fölületi érintkezése biztosítsa a hő­közlést (1., 2. ábrák.) 2. Az 1. pont alatt igényelt gyújtótest oly kiviteli alakja, melynél (K) gyújtótest két (KI K2) részből áll, melyek közé (F) fémfüst van csíptetve, mely belől egy

Next

/
Oldalképek
Tartalom