14469. lajstromszámú szabadalom • Injektor

rülvéve, ha a beszívatás szakának befejeztével a folyadék szabályos szállítása megkezdődik. Ennek következtében a föntebb jelzett hátrányok elmaradnak és a lehető legkedvezőbb hatásfokot érjük el. A nyomást gyakorló folyadék a megszakadás helyét szorosan körülveszi és így a levegő beszívatását teljesen megakadályozza. A készülék automatikus működése teljesen biztosítva van. A csatolt rajzokon az 1. és 2. ábra az új injektor legegyszerűbb kiviteli módozatának két metszete, melynél a mozgatható keverő fuvórész két különböző állásban van. A 3—5. ábra három más kiviteli módozatot ábrázol, még pedig a 3. és 5. ábra egy-egy kiviteli módozatot, melynél az injektor tengelyére merőleges gyűrűs hézag van alkalmazva, a 4. ábra pedig egy oldalt elhelyezett (a b c d) csapó szeleppel bíró kiviteli módozatot. Az injektornak az 1. és 2. ábrán látható kiviteli módozatnál az 1. ábra a beszívatásnál, a 2. ábra a szállításnál elfoglalt helyzetet mutatja. Tegyük föl, hogy az (L) vezeték a készülék üzembehozatala előtt üres, tehát azon a beszivató gőz elszállhat. Ezt szelepek vagy más hasonló értékű szerkezeti részek segélyével lehet elérni, melyek a beszívatás befejeztével kézzel vagy automatikusan, a keletkező gőznyomás hatása alatt záratnak el. A (D) csövön jövő gőz a (Dl) gőzfuvókán az (M Ml) keverőfuvóba jut. a (W) csőcsonkon vizet szív be, melyet a legszűkebb (E) fuvókarészen át az (A) kifuvató fuvókából az (L) vezetékbe nyom. Beszívatás közben, míg az (L) vezetékben nyomás föl nem lép, az (M1) fuvórész oly helyzetet foglal el, hogy (a b)-nél a gőz szabad kibocsájtását megengedő megszakadás kelet kezzék (2. ábra). Amint a folyadék szállítása megkezdődik, az (a b) megszakadási hely automatikusan záródik. A biztos zárást az (L) vezetékben keletkező nyomás is elősegíti. Minthogy azonkívül az (a b) megszakadási helyet az (L) vezetékben levő folyadék állandóan körülveszi, a keverőtérbe levegő be nem juthat. A többi kiviteli módozatnál (3—5. ábra) a keverőfuvót körülvevő (R) csőcsonk az (U) kifolyató csőcsonkkal van ellátva, mely különben a nyomóvezeték tetszőleges pontján lehet alkalmazva, hogy a beszívató gőz elszállását lehetővé tegye. Ha föltételezzük, hogy az injektorok gőzkazán táplálására szolgálnak, a táplálószelepet az (Rl) csonkhoz kapcsoljuk. Ez a szelep csak akkor nyílhatik ki, ha az (R) térben a nyomás oly naggyá lesz, hogy a tápláló szelepre ható kazánnyomást legyőzheti. Hogy az (R) térben ily nyomás keletkezhessék, a beszívatás megkezdése után az (U) csövet el kell zárni Ez kézierővel a (H) csap segélyével (3. ábra), vagy mint a 4. ábrán látható, automatikusan történhetik. Az utóbbi esetben egy (S) szelep van alkalmazva, melyen kezdetben gőz szállhat el. de melyet akkor, mikor az injektor működni kezd. a kiáramló víz belülről kifelé nyomva elzár. Ennek a szelepnek a hatása tehát épen ellenkező, mint az eddigi kifelé nyíló légmentesítő szelepeké, melyek a — jelen esetben nem is alkalmazott — iégmentesítő kamarában a túlnyomás keletkezését annak következtében, hogy kinyílnak, meggátolják. Az 5. ábrán egy másik kiviteli módozat látható, melynél a belülről kifelé záródó (8) szelep a mozgatható (Ml) keverőfuvókarésszel egy darabból készül. A szelep ebben az esetben az (a b) választóhézagot konaxiálisan veszi körül, de nem gátolja meg, hogy a nyomófolyadék a gyűrűalakú közbeeső téren az (a b) megszakadási helyhez szabadon bejusson. A találmány jellemzője tehát az, hogy a keverőfuvóka és a megszakítás helye a folyadék szállító vezeték nyomás alatt álló terében fekszik, hogy a kibocsájtó szelep üzemközben a belülről ható nyomás következtében elzárva marad, illetve ezen nyomás által zárva tartatik és hogy a keverő fúvóka körűi keletkezett nyomás következtében a mozgatható fúvóka nem mint eddig, mechanikus, hanem hydrostatikus úton tartatik fogva. Ennek következtében légzáró, kopásnak alá nem vetett záródás létesül a többi részében is zárt fuvókában.