14422. lajstromszámú szabadalom • Gázizzófény lángzó

Megjelent 181)0. évi május lió 17-én. MAGY SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 14422. szám. Il/d. OSZTÁLY. Gázizzófény-lángzó. } BLASGO DE LÉRY JÓZSEF GYÁROS NEW-YORKBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1898 november hó 10-ike. Jelen találmány tárgyát egy gázizzófénylángzó képezi, mely igen intensiv fény elérését teszi lehetővé és azonkívül az izzótest megsérült részeinek kicserélését, a nélkül hogy ezt eldobni vagy megújítani kellene, megengedi. Az elrendezés olyan, hogy ha az izzótest egy része hasznavehetetlenné lett, többi része nyugodtan tovább ég és a fény összhatását nem rontja. A mellékelt rajzlapon a találmány tárgya van föltüntetve és pedig: 1. ábra a teljes lángzó perspektivikus képe, 2. ábra annak függélyes metszete. A legtöbb gázizzófény-lángzónál az izzó rész egy izzóharisnyából áll, mely tudvalevőleg rendkívül érzékeny és már csekély megsérülés esetén teljesen használhatatlanná válik és a lángzó csak az izzóharisnya teljes kicserélése után lesz alkalmas a további használatra. Jelen találmány értelmében az izzó rész több kisebb izzótestre van szétosztva, melyek közel vannak egymáshoz azon czélra, hogy égéskor csak egyetlen fényforrást alkossanak és ennek daczára egyenkint eltávolíthatók és megújíthatók legyenek. Az izzóharisnya-tartó egy csillagalakúan szétterjeszkedő (e) karokkal, vagy küllőkkel bíró (d) állványból áll, mely karok külső végei a szokásos anyagokkal itatott izzóharisnya-nyalábokat vagy szakaszokat hordanak. Az izzóharisnya-nyalábok megújítását és fölfíiggesztését megkönnyítendő, mindegyik szakasz egy (c) szál segélyével egy kis csévére van erősítve. Mindegyik (e) kaivége egy-egy (el) nyúlvánnyal vagy fejjel bír, mely mögött a cséve a kellő helyzetben függ, mi által ennek leesése meg van gátolva. Ily módon az izzótest-rész megerősítése czéljából elegendő a csévét az izzóharisnya-szakasszal együtt (e) karra ráhúzni. Ugyanezen egyszerű módon tehát bármelyik izzóharisnya-szakaszt el is távolíthatjuk a nélkül, hogy a többi osztályt megérintenünk kellene. A levegővel kevert gáz egy (f) kamarának (fl) nyílásain kilépve, fölfelé áramlik. Az (f) kamra csekélyebb keresztmetszetű, mint a (d) állvány, úgy hogy az izzótestszakaszoktól lefelé irányított sugarak nem vágatnak keresztül. Az (fl) nyílások (f) kamra tengelye körül konczentrikusan, fölfelé pedig bizonyos szög alatt vannak elrendezve, úgy valamennyi osztály mindenkor rendszeresen lesz a szükséges gázkeverékkel ellátva, még akkor is, ha a gáznyomás egy bizonyos határon alul marad. A gázvezetékbeli gáz