14346. lajstromszámú szabadalom • Javított szög sinek és hasonlók megerősítésére

Megjelent 181)9. évi május hó 189-én. MAGY. gg| KIR. SZABADALMI HIVATAL szabadalmi leírás 14346. szám. V/a. OSZTÁLY. Javított szög sinek és hasonlók megerősítésére BAKER FR ED ERIK ÉPÍTŐMESTER CAULFIELDBAN (VICTORIA­GYARMAT, AUSZTRÁLIA). A szabadalom bejelentésének napja 1898 november hó 21-ike. Eme találmány tárgyát sínmegerősítő szö­gek képezik, melyek azonban sok más czélra, pl. a padlás deszkázatnak a gerendá­zathoz való szögezésére is alkalmazhatók. A szóban levő találmány első sorban is a szögnek oly irányú kiképzésére törek­szik, hogy a szög meg ne lazulhasson és ennek daczára bármikor kihúzható legyen. A csatolt rajzokon: az 1. ábra a szóban levő találmány sze­rint kiképezett szög oldalnézete, a 2. ábra fölűlnézete, a 3. és 4. ábra keresztmetszet az 1. ábra 3—3 és 4—4 vonala szerint, az 5. ábra egy sülyesztett fejjel bíró és deszkázatnak gerendázaton való megerősí­tésére szolgáló szög oldalnézete, a 6. ábra a szögnek rácsajtók pántjai megerősítésénél való alkalmazást mutatja, a 7. ábra a szög egy más kiviteli módo­zatának keresztmetszete, a 8. ábra a sínmegerősítő szög egy más kiviteli módozatának hosszmetszete. A szóban levő találmány szerint szerkesz­tett szög két (A B) részből áll, mely utób­bin kiálló (C) fogak vannak alkalmazva, míg az előbbi hosszának egy részén ékalak­ban van kiképezve és a szöglyukba a (B) rész mögött hajtható be, úgy hogy az (A) rész fogai a gerendába vagy talpfába be­nyomulhassanak. Ha síneket akarunk talpfákon megerősí­teni, a (B) résznek egy kiálló (D) feje lehet, mely a síntalp fölé nyúlik, a (B) rész alsó végén egy (E) toldat van, mely a fölső folületével a talpfa alsó fölületébe kapcsoló­dik. A (B) szög alsó része kisebb - nagyobb darabon ki van vágva, mint az (F)-nél lát­ható, úgy hogy a szög könnyebben hatol­hasson be a talpfába és fém is megtakarít­ható legyen. A szög (A) résznek, hogy ez könnyebben kihúzható legyen, egy kiugró (G) feje van. keresztmetszete a fölső részén egészen (H)-ig négyszögletes lehet, mig a többi rész kereszt­metszete a 4. ábra szerint lehet alakítva. Hasonló módon görbíthető a (B) rész meg­felelő fölülete, mint az a 3. ábrán (I)-nél lát­ható. Az egymáson fekvő fölületek sík fölületek is lehetnek, mint az a 7. ábrán föl van tüntetve. A szög szárának keresztmetszete négyszög­letes is lehet kör vagy ovális helyett, de legczélszerűebben a 3. és 4. ábrán látható alakot veszi föl. A (B) rész (K) élei kissé le vannak tom-

Next

/
Oldalképek
Tartalom