14323. lajstromszámú szabadalom • Lövedékburok előállítására szolgáló gép

- 2 -szűnik s (D) hüvely újból jobbra tolódik. A lövedékek bevezetése a meghajlított (Y) csövön keresztül történik, melynek vége lapátszerű, a cső alatt hátul nyitott (Y') meghosszabbítással bír, úgy hogy az eltol­ható (D) hüvely belenyomulhat s a csőbői (Y') nyúlványba eső (23) lövedéket előre tolhatja. A keret szemközti részén levő (F) perselybe a forgatható és beállítható (E) szelencze van ágyazva, mely a lövedék­csúcsnak vezetésére szolgál. Nehogy valamennyi lövedék egyszerre csússzék le a csőben, annak egy nyílásán benyúló (Z) emelő föltartja a lövedékeket. Utóbbinak kiváltása (D) hüvely előre tolásá­val egyidőben történik és pedig az által, hogy a már említett (K) villa (Z) emelő alsó nyúlványához ütközik (1. ábra). A (21) cséve megfelelő (45) karra van illesztve s a (22) fonal fölgombolyítására szolgál, mely­ből a lövedék burkolata készül (2. és 5. ábra). Ezen orsó mellett van a (20) olajtartó, mely­ből (19) bél nyúlik ki. Az olajtartó fölött (18) kar segélyével vezetett fonal a bélhez súrlódik s ez által meg lesz kenve. A (18) vezetőkar szerkezete a 7. és 8. ábrából látható. Ennek czélja a fonal eltérí­tése (1. és 2. ábra) s e végre két részből van összetéve, melyeket (30) csapszög kap­csol össze csuklószerűen. A fonal vezetése (29) fejben történik, mely körczikk alakúra metszett (32) nyúlvánnyal bír. Az alsó rész megfelelőleg kimetszett nyúlványát (31) rúgó szorítja a fölső részhez. Ily módon el van érve. hogy a vastagabb részek, valamint csomók is átmehetnek a vezetéken s a súr­lódás mégis elegendő a fonal feszülten tar­tására. Hogy a fonalat a lövedéken végig vezethessük, az állványra (G) melléktengely van alkalmazva, melyet a főtengely (G' G') fogaskerekek segélyével hoz mozgásba. Hosz­szának bizonyos részén csavarmenettel van ellátva, mely a mozgó (U) szánra alkalma­zott fél csavarházba beleillik. Ha a mozgó (U) szánt (44) rúgó (G) tengelyhez szorítja, akkor az a forgás miatt a csavarmeneteken eltolódik. Az (U) szán visszafelé való moz­gását (V) rúgó eszközli, mely (T) rúdra van csavarolva; ez utóbbi egyúttal a szánt is vezeti. A (V) rúgó egyik végével az állvány mellékbordájához, a másikkal a szán vezető­hüvelyéhez támaszkodik. A szánra szintén hosszában eltolható (13) horonymetsző van alkalmazva, melyet (12) rúgó nyom a löve­dékre. A szán mozgásának befejezésekor a (13) horony metszővel összekötött, (11) emelő (15) gátcsavarba ütközik és ily módon el­távolítja a vágószerszámot a lövedéktől. A fonalvégnek a lövedékre való fölhelye­zése a csőralakú (17) fonalvezető segélyével történik, mely egyszerre mozog az említett (U) szánnal s két részből áll, melyek közt a fonal vezetésére szolgáló szabad tér van. Mint a 13. ábrából látható, a (17) fonal­vezető csuklószerűen van a szánra erősítve s (33) karral bír, mely a (34) rúgóra támasz­kodik, ha a fonalvezető a lövedék felé for­díttatik. A fonalvéget kúpozott végű (6) késsel ellátott (X) kalapáccsal erősítjük a lövedékre. A kés alakját a 9. és 10. ábra mutatja. A kalapács alsó végén (4) ütköző van, melybe a szán (3) horogja fogódzik (1. ábra). A (2 rúgó a kalapács alsó nyúlványára fekszik s igyekszik azt föntartani. A 14. ábra a kalapács és az állvány egy részének táv­latos rajzát mutatja. Mellső végén második (35) ütköző van, melyre a bütyökszerű (5) emelő támaszkodik. Mihelyt a már említett (3) horog végén lévő (36) nyúlvány ezen bütyökszerű (5) emelőhöz ütődik, (X) kala­pács szabad lesz, s a (2) rúgó hatása alatt lefelé csapódik. A lövedék csúcsa fölött másik (W) emelő is van alkalmazva, mely a fonal elmetszé­sére s szabad végének a lövedékre való erősítésére szolgál. Ezt is lefelé nyomja (10) rúgó, míg (7) ütköző, mely a szán nyúlvá­nyának (8) ferde lapja mentén csúszik, annak emelését eszközli. A kalapács tulaj­douképeni ütőfölűletének alakja a 11. és 12. ábrákból látható. Az elmetszésre (14) él szolgál, míg a véső alakú (16) nyúlvány czélja a fonalvégnek később leírandó módon történő megerősítése. Az (U) szán kikapcsolására, illetve hátra­felé mozdulásának megindítására (26) rúd szolgál (4. ábra), mely miut a 6. ábrán lát-

Next

/
Oldalképek
Tartalom