14311. lajstromszámú szabadalom • Önműködő géplöveg

3 ezen folyadék a (26) térből a (25) térbe szabadon átfolyhat, mivel a szelep az áramlatnak ezen irányban enged, azonban az átfolyás ellenkező irányban a szelep által késleltetik. A (14) keretek megfelelő kivágásaiban (31) emeltyűk (13., 14., 15. és 16. ábrák) vannik forgathatóan ágyazva, melyek a (20) támasztótömböket vezetékeik alsó részében a (32) támasztékokkal szemben rögzítik. Ha a támasztótömbök ezen emeltyűk által a fölfelé való mozgás ellen rögzíttettek, akkor a (18) zárolok csak a (14) keretekkel együtt mozoghatnak hátra, úgy hogy az ezen részekkel összekötött dugattyúk ugyanazon utat teszik meg. Ha a keretek hátramozgásuk végéhez közlekednek, akkor a (31) rögzítő emeltyűk a töltények emelőszerkezetét tartó (34) kereteken elhelyezett (33) toldalékok (6. és 7. ábra) által leszoríttatnak és ezáltal a támasztótömböket szabaddá teszik. Mihelyt a lövegcsövek a (14) keretekkel együtt visszamozgásuk végét elérték és a támasztótömbök szabaddá lettek, a (10) rugók (1. ábra) a lövegcsöveket előre húzzák, ezen előremozgás következtében a fölső (16) dugattyúk (6. és 10. ábrák) a folyadékot a (17) hengerekből a (25) és (26) tereken át a (23) hengerekbe szorítják és a (22) dugattyúkat jobban visszatolják, miáltal először a (19) emeltyűk (13., 14., 15. és 16. ábrák) forgattatnak és ezzel a támasztótömbök a (32) támaszték fölé, vezetékeik fölső részébe emeltetnek, honnan azután a zárolókkal együtt hátra, míg a lövegcsövek ellenben előre mozognak, miáltal az utóbbiak závárzata kinyittatilc. Ha az egyik cső elsül, akkor a hátralökés a cső keretét a csővel együtt a zároló, a támasztótömb és a támasztótömbemeltyű segélyével hátratolja, a midőn a (16) és (22) dugattyúk egy irányban mozognak és ezáltal a folyadékot a henger hátsó részéből a (24) téren át a másik lövegcső hengerének hátsó végébe szorítják. Mivel azonban utóbbi mellső állásában van. a folyadék az alsó (22) dugattyút a vele összekötött zárolóval együtt előre hajtja és az utóbbi előtt levő töltényt az üres lövegcsőbe tolja. Mint a föntebbiekből kitűnik, az egyik lövegcső a másik kisütött lövegcső visszatolása által töltetik meg, míg az üres töltény kihúzása a kisütött lövegcsőnek a (10) rugó hatása folytán létesített előremozgása által eszközöltetik. A (18) zárolókban (17, 18. és 19. ábrák) a (36) rugók hatása alatt álló (35) ütőszegek és a (37) töltényhúzók vannak elhelyezve. A (38) feszítőemeltyűk, melyek az űtőszegek megfelelő körhoronyaiba fogódznak. a zároló visszahúzásánál a (2) tokon alkalmazott (39) ütközők által (16. ábra) aképen forgattatnak, hogy az ütőszegeket rugóik megfeszítése mellett visszahúzzák (17. ábra). A feszítőemeltyűk ezen helyzetükben a forgathatóan elhelyezett és az emeltyűk egy nyúlványába fogódzó (40) szárak által rögzíttetnek. A zárolok belső oldalán (41) ujjak állanak ki, melyek czélja és működése később fog leíratni. A zárolókkal összekötött dugattyúrudak egyike egy (42) fogasrúddal látható el, melybe egy (44) forgattyúval (6. és 21. ábra) kívülről működtethető (43) fogaskerék kapaszkodik, úgy hogy az egyik lövegcső kézzel is nyitható és zárható. A tokfalban továbbá (45) rugós nyomó gombok (1. 6. 15. 16. 20. ábrák) is lehetnek aképen elrendezve, hogy ha a gombokat befelé szorítjuk, akkor a támasztótömbök (31) rögzítő emeltyűit úgy forgatják, hogy azok a támasztótömböket szabaddá teszik és így a závárzatok nyitását lehetővé teszik. A (34) kereteken (6., 7. ábrák) két (46) tölténybevezető emeltyű (11. és 12. ábrák) van forgathatóan ágyazva, melyek a (14) kereteken megerősített (59) csapszögek által ide-oda forgattatnak és a (47) összekötőrudak segélyével a (49) kapcsolókilincseket tartó (48) tárcsákkal vannak összekötve (11., 12. ábra). A kapocskilincsek az (50) kapocskerekek fogaiba fogódznak, mely kerekek egy (51) fogazott kerék két oldalán vannak elhelyezve és melyek forgása az (52 53 54 és 55) fogaskerekek segélyével egy második (56) fogazott kerékre vitetik át. Utóbbi a mindkét oldalán elhelyezett (57) kilincskerekekkel van összekötve. Az