14306. lajstromszámú szabadalom • Szárító szerkezet

— 2 — nak összekötve (5. és 6. ábrák). A (17) lendítő tengelyeket a (21) fogantyúk segélyével mozgathatjuk, hogy így a megfelelő lemezeket rázó mozgásba hozzuk és ezáltal az anyagnak ezen lemezeken való torlódását megakadályozzuk. Az anyagnak az egyes lemezeken való helyes elosztására egy új elrendezésű elosztót alkalmazunk. Ezen elosztó a fölső (22) részből, az ez alatt elrendezett két (23) részből, az ezek alatti négy (24) részből, az utóbbiak alatt lévő nyolcz (25) részből és végül a tizenhat (26) részből áll. A (22 23 24 és 25) részek egyes rézsútos (27) lemezekből vannak képezve, melyek közel X alakban fölváltva vannak elrendezve. A (26) részek czélszerűen egyes (28) térítő leme zekből állanak, melyek között bizonyos hézagok vannak hagyva. Az elosztónak mindezen részei a szárító-kamra fölső részében elrendezett (29) tartók által hordatnak. Hogy az anyagot a fölső (22) részben hosszirányosan elosszuk, a (30) tölcsért alkalmazzuk, mely a szűkebb (31) fölső és egy tágabb alsó részből áll (4 ábra), melyben a súgaras (32) válaszfalak vannak elrendezve. Bizonyos anyagoknál, mint pl. a vasércznél, a legjobb eredményeket aránylag kis részecskékkel érjük el. Ezért ajánlatos oly rostát alkalmazni, mely mindazon részeket kiválasztja, melyek nem száríthatok hatásosan. A rajzban három egymás fölött fekvő (33) rosta van föltüntetve. A legfölső rosta fölött a (34) lemez van elrendezve, mely alatt a (36) lécz vagy gát fekszik ; a középső és alsó rosta alatt ugyanily (37) léczek vannak elrendezve, melyek a rostán át nem menő anyagnak fölfogására szolgálnak. Ezen léczeknek az a rendeltetése, hogy az anyagnak lefutási sebességét csökkentsék és ez által tökéletes rostálást idézzenek elő. A rostákon át nem ment anyag a rézsútos (38) fölűlet által a készülékből kivezettetik, míg az átejtett anyag a (39) csúsztató lemez vagy csatorna által fölfogatik és a (30) tölcsérbe vezettetik. A szerkezet működése a következő: A tüzelés megkezdése és a fúvó működésbe hozatala után az égési termékek a (8) kürtőn át, melynek födele ekkor meg van emelve, a szabadba áramlanak. Mihelyt a kürtő fölhevült és a huzam jól működik, a (14) porventilatort elindítjuk és a (11) födelet zárjuk, úgy hogy a huzam a (13) csatornákon megy keresztül. A mellső (10) nyílásokon keresztül is szivatik be levegőa tüzelésbe, mely a levegő a tűzszekrények által fölhevítte'tik. Az ekként fölhevített levegő és az égési termékek a szárító kamrán átjárva ennek (15) elosztó lemezeit fölhevítik. Ha már most a (35) csúsztatóról (1. ábra) anyagot vezetünk be, akkor az a (34) lemezre és erről a (36) léczre hull, a hol rakásra gyül; még több anyagot vezetve a képződött rakáshoz, akkor ez szétesik és így az anyag a fölső rostára jut; ekként az anyagot az egész rostáló szerkezeten végig vezetjük, a mikor is az anyag mozgása mindegyik rosta végén a léczre való rárakodása folytán lassíttatik. A rostákon át nem ment anyag a (38) csúsztatón át kifelé jut és újból őrölhető, míg a rostán átejtett részek a (39) csúsztató mentén a (30) tölcsérbe vezettetnek, a hol is a szűkebb (31) részen való átesésükkor aránylag csekély térre szoríttatnak. Az anyag ezen szűkebb téren való áthullása után a (32) válaszfalakon szétteríttetik és az elosztónak (22) részébe vezettetik, melynek segélyével az anyag két részre osztatik, melyek köziil az egyik jobbra, a másik pedig balra mozog. Az ekként fölosztott eredeti anyagtömegnek fele mindegyik a (23)részekhez jut. a hol az anyag még kisebb adagokra osztatik föl és ekként mindinkább fölosztva tovább esik lefelé, míg végül a (26) részek által harmincz vékony áramra osztatik, melyek egymással körülbelül egyenlők. Ezen anyagáramok a (15) térítő lemezekhez érve, ezek által zeg-zúgos útra kényszeríttetnek, mely mozgása közben az anyag nemcsak a lemezek melegének vettetik alá, hanem egyszersmind a fölhevített levegőnek és égési termékeknek fölfelé szálló áramaival is érintkezik, úgy hogy az anyagnak minden nedvessége eltávolíttatik és az a (4) tölcsérből teljesen megszárított állapotban jut az (5) szállító szerkezethez. V