14304. lajstromszámú szabadalom • Kettős szeleptesttel bíró csap

Megjelent I8i)9. évi május hó 2-án. MAGY. SZABADALMI KI II. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 14804. szám. XXI/d. OSZTÁLY. Kettős szeleptesttel bíró csap. ERICSON STEN MÉRNÖK STOCKHOLMBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1898 október hó 12-ike Már régebb idő óta ismeretesek oly kettős szeleptesttel biró csapok, melyek a víz- vagy gázáramot oly módon vezették, hogy az, az elzárandó nyíláson való átfolyása közben, eredeti mozgásirányára merőleges vagy közel merőleges irányban áramolt. Azonban ez eddig ismertté vált szerkezeteknek az a nagy hátrányuk, hogy a szelep nyílását a szelep teljes nyitásánál elzáró mellékszelepet egy rúgú állandóan a főszelepen levő toldatra nyomja, úgy hogy ez a mellékszelep a víz kiömlésénél mindig nyugalomban van. Ennek következtében a mellékszelepen könnyen rozsda képződik, vagy pedig más idegen anyagok rakodhatnak azon le. Evvel szemben a szóban levő találmánynak az a czélja, hogy a rozsda keletkezését és idegen anyagok lerakodását meg lehessen gátolni, oly módon, hogy a mellékszelepet akkor, ha a csapon víz megy át, mozgásban tartjuk. A csatolt rajzon az 1. és 2. ábra a szóban levő találmány egy kiviteli módozata gyanánt egy vízvezetéki csapot mutat be függélyes és vízszintes metszetben. Az új csapnál az (a) tok alsó részében egy belső (b) tok van, melynek fenekén vagy fenekéhez közel fekvő pontján (c) nyílásai vannak, a melyeken a víz átfolyhatik. Az (f) mellékszelep tányéros szelep gyanánt van kiképezve és a (b) tokban oly módon elhelyezve, hogy a (c) nyílásokon beáramló víz mindig az (f) szelep alsó fölűletét érje és a szelepet ily módon fölemelje. Az (f) szeleptestnek lefelé irányuló (fl) bordái vannak, melyek külső élei a (b) tok belső fölűletére fekszenek és a szelepet föl- és lefelé való mozgásánál vezetik. Ha a főszelepet nyitjuk és a víz a csapon átfolyik, először az (a) szeleptok alsó része és a (b) tok által képezett (d) térbe jut, azután a (c) nyílásokon átfolyva az (f) szelepet emeli, míg az a (g) főszelep (gl) ütközőjébe nem ütközik. Az (f) szelep azonban nem marad ezen helyzetében, hanem a víz által föl- és lefelé irányuló mozgásnak indíttatik. Ha a víz átáramlása megszűnik, a szelep ismét az (a) tok fenekére esik le. A házi vízvezeték elzáró csapja rendesen nyitva van, de az (f) mellékszelep mindaddig, míg a vezetékből víz nem folyik ki, az 1. ábrán látható helyzetet foglalja el. Csak ha egy vagy több lefolyató csap megnyittatott, fogja a víz az (f) szelepet fölemelni, de a szelep ismét le fog esni. ha a lefolyató csap elzáratik.