14298. lajstromszámú szabadalom • Készülék folyadékok sűrűségének mérésére és szabályozására
Megjelent 1899. évi április hó 29-én. MAGY. KIR. SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 14298. szám. I V/i. OSZTÁLY. Készülék folyadékok sűrűségének mérésére és szabályozására. TOURNEUR HENRIK MÉRNÖK VILLENOY-LES-MEAUXBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1898 julius hó 16 ika A kémiai iparnál, különösen a czukorgyártásnál és finomításnál gyakran igen fontos az, hogy a kezelés alatt levő folyadék sűrűségét pontosan ismerjük. Ha a folyadék tésztaszerű vagy ragadós, lehetetlen erre a czélra a közönséges sűrűségmérőket használni, mert a készülék úszója a folyadék sűrűsége következtében érzékenységét teljesen elveszti. Ez a hátrány a czukorgyártásnál főleg a vákuumos besűrítőknél vált érezhetővé, hol a tömeg sűrűségét csak szemmérték vagy érzék gyanánt lehetett megbecsülni. Az ilyen becslés természetesen csak közelítő értékeket szolgáltat, holott ebben az esetben épen a legpontosabb mérés volna szükséges, mert a kristályozódás a levelek sűrűségétől függ. A találmány tárgyát képező készülék lehetővé teszi, hogy valamely tetszőleges, egy tetszőleges tartályban levő folyadék közepes sűrűségét bármely pillanatban meghatározhassuk és hogy ezt a közepes sűrűséget tetszés szerint, automatikusan szabályozhassuk. A készülék alapelve a következő: Ha valamely folyadékban két, egy függélyesbe eső, egymástól 1 m. távolságban levő (m n) pontban (lásd az 1. ábrát) föllépő nyomásokat meghatározzuk, a két érték különbségét kifejező nyomás az 1 m. hosszú és 1 cm2 kereszmetszetű folyadék oszlopsúlyát adja meg. A folyadék súlya a sűrűségével változik, tehát az (m n) pontok között uralkodó nyomáskülönbség a folyadék sűrűségének is mértékét képezi. Képzeljünk már most két (A B) edényt, melyek az (m n) pontokkal csövek segélyével vannak kapcsolva, nyomjunk azután az edényekbe gőzt, levegőt vagy gázt, melyek nyomása az alsó (11) pontban uralkodó nyomásnál nagyobb, akkor az (A B) edények gázzal, levegővel, vagy gőzzel telnek meg, mely a csöveken át távozik. Ha már most a gázvezetőcső és a kapcsolócsövek keresztmetszeteit megfelelően megválasztjuk, az edényekben a nyomások nagysága az (m n) pontokban uralkodó nyomások nagyságával egyezik meg. Ha a két edényt egy manométercső segélyével összekötjük, a csőben levő folyadékoszlop az (m n) pontokon uralkodó nyomások különbségét fogja jelezni és így a folyadékoszlop közepes sűrűségét le lehet olvasni. Ha az alsó edényben a folyadék szintjét állandóvá tesszük, a fölső edényben föllépő folyadékszint - változások a sűrűség változásait jelzik, még pedig egy skálán
