14294. lajstromszámú szabadalom • Kenőberendezés csapágyak számára

Megjelent 1899. évi április hó 39-én. MAGY. jg|j KIU SZABADALMI KM HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 14294. szám. V/e/l. OSZTÁLY. Kenőberendezés csapágyak számára. PETIO NÁNDOR SZÖVŐGYÁRI IGAZGATÓ POLITZBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1898 szeptember hó 18-ika. A jelen találmány tárgyát képező, tengelyek csapágyaihoz való kenő berendezés az eddig ismeretes e nemű berendezések közül különösen teljes megbízhatósága, olcsósága és egyszerűsége, valamint azon előnye által tűnik ki, hogy bármely csapágyhoz igen csekély költséggel alkalmazható. Lényegét a találmánynak az képezi, hogy a tengelyeken szabadon vezetett olajszállító lánczokat vagy zsinórokat — melyek eddig azon hátránynyal bírtak, hogy helyükről munkaközben gyakran elcsúsztak — egyszerű módon s olyképen rögzítjük a csapágy végeihez, hogy ez által mozgásukban és működésűkben akadályozást nem szenvednek. Ezen czélt úgy érjük el, hogy a kenő-láncznak vagy zsinórnak az olaj-szelenczében szabadon lefutó részét egy a kenő-szelenczéből kiképezett s a csapágyhoz nyúló ferde síkkal, illetve fallal érintkezve vezetjük, minek következtében a láncz vagy zsinór a forgás tartama alatt a csapágy végéhez súrolódik és a magával hozott olajat a tengelynek teljesen megbízhatóan átadja, A mellékelt rajzlapon az 1. ábrában egy függesztett csapágynak oldalnézete van bemutatva, ezen új berendezésű kenő alkatrésszel ellátva. A 2-dik ábra ugyanannak elölről való nézetét és metszetét, mig a 3. és 4-dik ábrák ugyanezen kenő berendezés módosított kiviteli alakjainak metszeteit tüntetik föl. A kenő-persely alatt a csapágy-bakhoz foglalt (B), a 3. és 4-dik ábrákban (Bl)-gyel jelzett olaj-szelencze ferde, a csapágyhoz hajló (a), ill. (al) falazattal van kiképezve, mely falazaton a (W) tengelyről szabadon lelógó (8) zsinór, vagy (k) láncz érintkezve csúszik, minek folytán annak a tengely körül futó darabja a nyíllal megjelölt irányban a csapágy külső végeihez nyomúl s ott az olajat átadja a forgó tengelynek. Ha a csapágy vagy a tartó szerkezete, vagy alakja megnehezítené az olajszelenczének oly módon való elhelyezését, hogy abból a csapágynak mindkét vége táplálható legyen, ez esetben, mint a 3. és 4-dik ábrák föltüntetik, két (Bl) olajszelenczét alkalmazhatunk, melyek közül egyik az egyik, másik a másik csapágy végnek felel meg s a két (Bl) szelenczét (r) csővel vagy tömlővel kapcsoljuk össze egymással. Hogy a lánczok vagy zsinórok a tengelynek nagy forgási sebessége mellett ne ugráljanak, az olajszelenczébe (s) szöget alkalmazzuk s a lánczokat vagy zsinórokat ez alatt vezetjük el. Magának az olaj-szelenczének külső alakja egyébként egészen tetszőleges lehet, csupán