14286. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék elektromos szigetelő tárgyaknak asbestből való előállítására

tázott formáló vasat tünteti föl, mellyel a szigetelő hevedereknek a kivánt alakot adhatjuk meg. Az eljárás és a szekrények készítése a következő módon történik: Az azbeszt szálakból előállított kéregpapír egyesíti magában a kéregpapiroknak minden hátrányait, amennyiben törékeny s e miatt éles szögben nem lehet meghajlítani. Hogy az azbesztből való kéregpapirt hajlíthatóvá tegyük, 1100 fajsúlyú = 12° Beaumé kálium- vagy nátrium vízüveg oldatba áztatjuk be, minek folytán az oly hajlékonnyá válik, hogy eltörés veszélye nélkül dolgozható föl. Ha a 7. ábrában föltüntetett alakb» kiszabott azbesztkéregpapirt ezen oldattal eléggé átitattuk, azon czélból, hogy egyenlő vastagságot és nagyobb sűrűséget nyerjen, még nedves állapotában két párhuzamosan futó henger közé helyezzük s azok között megsajtoljuk. Erre a kéregpapirt, mely eközben ismét bizonyos szilárdságot nyer, egy később részletesen leírandó összehajtókészűlék körül burkoljuk, úgy hogy annak a 7. ábrán (1—4)-gyel jelölt részei a készüléknek mind a négy oldalát betakarják. (8—10. ábrák). Ezután a kiszabott azbesztkéregpapirnak (5—8)-czal jelzett részeit valamely tűzálló, tömítőképes ragasztó anyaggal kenjük be s az (1—4) részekhez hasonló módon szintén a készülék körül göngyöljük azokat, úgy hogy (1—4) részeket (5—8) részek tökéletesen takarják s a ragasztó anyag segélyével a szekrénynek oldalfalait képezik. A szekrény feneke (1' 2' 3' 4') részekből készül oly módon, hogy legelőször a (2') részt szorítjuk rá erősen a hajtogató készülék alsó lapjára, azután az (1' és 3') részeket a ragasztó anyaggal bekenjük és úgy fektetjük azokat a (2') részre, hogy végük középen összeérjen, (10. ábra), ezután a közben ragasztó anyaggal szintén bekent (4') részt az (1' és 3') részekre borítjuk. Ily eljárás mellett a szekrényt egyenletes vastagságú fenékkel látjuk el s annak alkatrészei kölcsönösen zárják egymást. Midőn a szekrény készítését a leírt módon elvégeztük, a hajtogató készüléknek csavarát meglazítjuk, illetve visszafelé csavarjuk, minek következtében a készüléknek térfogata kisebb lesz s a kész szekrényt róla könnyen letolhatjuk. Ezután a szekrényt, falainak vastagsága szerint 6—12 óra hosszáig a levegőn előszárítván. 125° C. hevített térben 2—3 óráig tartó teljes megszárításnak vetjük alá s innen kivéve, még forró állapotban, megolvasztott s 200 C. állandó hőfokkal bíró gyantába, viaszba, vagy paraffinba áztatjuk be, melyben a szekrényt, falainak vastagsága szerint. 2—6 óra hosszáig hagyjuk. Ha a megolvasztott gyantával stb.-vei elegendő mértékben átitatódott, a szekrényt egy másik, szintén magas hőfokkal bíró kamrába helyezzük bele, hol a fölösleges gyanta, stb. lefolyik róla, illetőleg azt kiizzadja. Ezen eljárás bevégezése után a szekrény egészen szárazzá s oly szilárddá válik, hogy épen úgy lehet gyalulni, köszörülni vagy fűrészelni, mintha csak szárúból, elefántcsontból vagy kemény gummiból lenne ellőállítva. Keménység tekintetében semmi esetre sem áll a kemény gummiból való szekrényeknél hátrább; ellenben megmunkálni sokkal könnyebb és keménysége daczára sincs oly merev, mint a kemény gummi. Az azbesztből való kéregpapirnak épen 12°-os káli- vagy nátrium vízüvegoldattal való telítése azért szükséges, mert sűrűbb oldatot használva, a szekrény túlságos keménnyé válnék s azonkívül a második czélnak sem lenne elég téve, vagyis a szekrényvíz- és savaknak nem tudna ellenállani, mivel 12°-nál sűrűbb vízüveg semmi gyantát sem engedne az azbesztbe benyomulni s így maga a vízüveg minden folyadékban feloldódnék. 12°-osnál higabb káli- vagy nátrium-vízüvegoldat használata pedig azért nem lenne megfelelő a kéregpapír telítésére, mert az abból előállított szekrény nagyon puha lenne s azért nem lehetne a fentebb leírt módon megmunkálni. A szekrények előállításához fölhasznált ragasztó anyagnak először is tűzállónak kell lennie, mert ellenkező esetben a szárítási eljárás alkalmával azon nagyfokú hő-