14278. lajstromszámú szabadalom • Nagy kompressziós explóziós mótorok keverékének hűtése korai gyújtások megakadályozására

— 2 — szerével % -okban rakjuk föl és vonalakkal j ábrázoljuk, mint az 5. ábrában történt. Látjuk ugyan, hogy a lassú égésű rendszerrel valamivel jobb hatásfokokat érünk el, de a különbség nem lényeges a robbanó motorok rendszeréhez képest. Ez a különbség azonban csak nagyobb feszélyek mellett áll fön, körülbelül 10 atm. kisebb kompressziók mellett az exploziós motorok jobb hatásfokúak. j A lassú égésű motoroknál alkalmazott nagy kompressziók alatt az adiabatikus állapotváltozásnak megfelelően a hőmérsék annyira emelkedik, hogy a keverék még a kompresszió alatt meggyuladna, ennek elhárítására Köhler javaslata szerint a levegő és a tüzelőanyag csakis a kompresszió után vezetendő össze, mint ez a Diesel motornál is történik. Ugyanakkora maximális feszültséggel dolgozó robbanó motornál a kompresszió nem olyan nagy ugyan, mint a lassú égésűnél, de mégis elég nagy arra, hogy a korai gyuladás veszélye, különösen alacsony gyuladási fokkal bíró petróleum használata esetén fönnálljon, hacsak nem itt is, mint a Diesel motornál a levegő külön komprimáltatik és a tüzelő anyag a kompresszió után vezettetik be, mint ez tényleg a Hornsby motornál történik is. Jelen találmányom czélja módját nyújtani annak, hogy keverékkel dolgozó motoroknál is, nagy kompresszió feszültségeket lehessen alkalmazni a korai gyújtások veszélye nélkül. Magától értetődik, hogy korai gyújtások nem következhetnek be, ha megtudjuk akadályozni a kompresszió alatt a hőfok oly nagy mérvű emelkedését, a mely a keveréket gyújtja, vagyis ha eltérve az adiabatikus kompressziótól, az izothermikushoz közeledünk. Nem épen szükséges egészen az izothermikus állapotig elmenni, de mint határesetet mégis ezt tekinthetjük és ezen esetre terjesztjük ki vizsgálódásainkat. A 2. ábrában a kompresszió és robbanási feszültségeket, a 3. ábrában az effektív munkateljesítményeket és az 5. ábrában a hatásfokokat ép úgy görbékkel tüntettük föl az izothermikus kompresszió esetére, mint a hogy az előbbiekben az idiabatikus komj presszióra tettük. Ezen elbánás mellett találtuk a már előbb fölvett OP nyomásra az A03 kompresszió teret, mellyel a 6. ábrabeli indikatordiagrammot rajzoltam. Az ábrákból, de különösen az 5 ábrából az tűnik ki, hogy az adiabatikus kompresszióra való hűtés alig van számbavehető befolyással a hatásfokokra, annál kevesebb lehet termé-I szetesen az ennél kevesebb hűtésnek a befolyása, miért is a hatásfok szempontjából a keverék hűtését korai gyújtások megakadályozása czéljából megengedhetőnek kell fölvennünk. Ezek után csak az a kérdés, hogyan lehetséges a keveréket hűteni, hogy a kivánt hatást elérjük ? A hengerfalak hűtésével ezt annál kevésbé érjük el, minél nagyobb a henger átmérete, innét van, hogy a nagy petroleummótoroknál még kisebb kompreszszióval kell megelégedni, mint a kisebbeknél és hogy a nagyobb motorok sem dolgozhatnak jobb hatásfokkal, mint a kisebbek. A víznek egyszerű befecskendező-, sével, mint pl. a Hugon-féle gázmotoroknál történt, nem érnénk czélt. A Hugon-gépnél, a vízbefecskendezésnek csak az volt a rendeltetése, hogy gőzzé válva az expanzió munkát növelje és a kenőanyag fölhasználását csökkentse, ott tehát elégséges volt a vizet sugár alakban a hengerbe fecskendezni. Tudtommal minden ily irányú eddigi kísérletnek csakis az a czélja volt, mint a Hugón gépénél és senki sem próbálta meg a kompresszió növelhetése czéljából a vízbefecskendezést alkalmazni. Ezen czélnak a sugár alakban való befecskendezés nem is felelt volna meg, mert az én javasoltam hűtésnek a keverék minden pontjára, mondhatnók, minden molekulájára egyiránt ki kell terjeszkedni. A kompresszió folyamat gyors lefolyása mellett ugyanis nagyon könnyen lehetséges, hogy egyes pontokon a gyújtás hőfoka lép föl, holott más pontok hűtve lehetnek. Az előrebocsátott magyarázatok után fölállítom föltételül, hogy a nagy feszélyekkel dolgozó motoroknál a korai gyújtások ellen a hűtővizet szétporlasztva és a keverékkel keverve kell a hengerbe vezetni.