14272. lajstromszámú szabadalom • Berendezés állítókészülékek két együttműködő csoportjának bizonyos sorrendben való kényszermozgatására
A leírt esetben természetesen, vagy mint a rajzban egy kapcsoló kereket egy az összes jelző emeltyűkkel kapcsolódó tolatytyúval összeköttetésben alkalmazhatunk, vagy' pedig több tolattyút és több kapcsoló kereket használhatunk. Ép így megfordítva, az (a) kilincset a (B) blockrúddal összeköthetjük és a kapcsoló-kerék visszaforgattatását a tolattyú által is eszközöltethetjük. Ily elrendezés azon követelménynek felelne meg, hogy a blockrudat csak akkor lehetne másodszor lenyomni, miután a jelzés előzetesen már egyszer beállíttatott (a mi pályablockvonalaknak bebocsátó jelzéseire nézve elő van írva). A jelen találmány alkalmazásának egy másik üzem-példája az 5—8. ábrákban van bemutatva, a melynél tegyük föl, hogy egy pályaudvar valamely vágányába három vonal torkol. Annak biztosítására, hogy ezen vágányra addig vonat be ne futhasson, a míg a; előző vonat által el van foglalva, a bebocsátó és kibocsátó jelző-emeltyű közé az imént leírt kapcsoló szerkezet van beigtatva. Az összes bebocsátó jelző-emeltyűk ugyanis, miután közülük egyet meghúztunk, addig maradnak zárva, míg a kibocsátó jelző egyikét meg nem húztuk és vissza nem állítottuk, vagyis míg a vonat a vágányt el nem hagyta. A bebocsátó jelző-emeltyűk ismeretes módon a (b) tolattyút, a kibocsátó jelzőemeltyű pedig, mely az egyszerűbb föltüntetés kedvéért mind a három kibocsátó szárnyjelzés előidézésére szolgál, a (g) tolatytyút mozgatja. A kapcsoló-kerék szerkesztési okoknál fogva két (c) és (cl) részből áll. melyek alkalmas módon vannak egymással összekötve. A rajzban a kapcsoló szerkezet egyes részeinek különféle állása van bemutatva. Az 5. ábra a nyugalmi állást tűnteti föl. Mihely valamely vonat számára az (E) bebocsátó jelzők egyikét beállítottuk, a (b) tolattyú jobbra mozgattatik. mely ekközbeu a többi (F.) bebocsátó emeltyűt rögzíti és az (a) kilincs segélyével a (c cl) kapcsolókereket magával meneszti (ü. ábra). Miután a vonat a pályába befutott, a bebocsátó jelzést visszavonjuk és ekközbeu a (b) tolattyút visszamozgatjuk. A (c cl) kap csoló-kerék ellenben a (dx) könyökemeltyű által, mely a ruganyos (h) emeltyűnek egy kivágásába nyúl, visszatartatik és a tolattyút és ezzel az összes bebocsátó emeltyűket újabb mozgás ellenében rögzíti. (7. ábra). Ha ezután egy kibocsátó jelzést működtetünk, a (g) tolattyú jobbra megy és az (f) kilincs a (cl c) zárókeréknek (i) toldatába csappan (8. ábra). Ennek következtében az utóbbi és vele együtt a (c cl) zárókerék a tolattyú visszamozgatásánál a jelző-emeltyűnek a vonat elhaladása után foganatosított visszafektetése következtében eredeti állásába visszavitetik. Ezután újból valamely bebocsátó jelzést állíthatunk be. Több kilincs és tolattyú alkalmazásával tetszőleges számú oly pályacsoportokat képezhetünk, melyek az imént leírt függőségi viszonyban vannak. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Berendezés állító szerkezetek két együttműködő csoportjáuak bizonyos sorrendben való kényszermozgatására, jellemezve oly kapcsoló szerkezet által, mely áll egy elfordúlásában határolt, kétoldalt ható (c cl) kapcsoló-kerékből, tetszőleges számú (a) toló kilincsből az egyik szerkezet csoport számára és tetszőleges számú (f) visszafordító kilincsből a másik csoport számára, oly czélból, hogy az egyik csoport egyik elemének egyszeri mozgása után ugyanazon elem mozgásának ismétlődése vagy ugyanezen csoport egy másik elemének mozgása csak a másik csoport egyik elemének előzetes mozgása után legyen lehetővé téve. 2. Az 1. alatt igényelt berendezésnek egy foganatosítási alakja jellemezve a (b g) pályatolattyúkon ülő, különbözően alakított (a) és (f) kilincsek (5. ábra) által, melyek a tolattyúk mozgásánál megfelelően alakított és a ruganyos (h) emeltyűn elrendezett ütközők által mozgásukban határolt (c cl) kapcsoló kerék-