14266. lajstromszámú szabadalom • Eljárás apró érczek, érczpor és érczhulladékok briquettírozására

V Megjelent 1899. évi április hó 22-én. MAGY. SZABADALMI KIR HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 14266. szám. XII/U OSZTÁLYEljárás apró érezek, érezpor és érczhulladékok briquettirozására. RÓNAY ÁBPÁD IGAZGATÓ BUDAPESTEN. A szabadalom bejelentésének napja 1898 deczember hó 9-ike. Az érezbányászatban, valamint az érczeknek fölaprításánál, a pörkölési proczeszszusoknál és a mágneses elválasztásnál is sok oly apró érczet és érczhulladékot nyerünk, melyeket a tulajdonképeni érczmasszával csak bizonyos, az olvasztó kemencze méreteitől és alakjától, valamint a fölaprítás mérvétől függő mértékben keverhetünk össze és melyek egymagukban föl nem dolgozhatók, mivel ezen apró érezek stb. vagy meggátolják a hevítő és redukáló gázoknak az olvasztó aknában való fölfelé áramlását vagy engedve a fölszaporodott gázok nagy nyomásának, ezek által a kivezető csővezetékekbe ragadtatnak. Hogy az érczkihozatal ezen jelentékeny részét képező hulladékokat, apró érczet és érezport mindezen hátrányok daczára is föl lehessen dolgozni, azokból újabban a szénpor mintájára briquetteket készítenek. Az érezbriquettek előállításánál eddig kötő szerűi oly ásványi anyagokat használtak, melyeket az illető kohászati proczeszszus, adalékanyagok gyanánt, bizonyos határokon belül különben is megkívánt. így pl. az apró vagy poralakú vasérczet eddig oltott mésszel keverték, aztán sajtolták és megszárították és végre darabos érczczel együtt a nagy olvasztóban földolgozták. Kitűnt azonban, hogy ezen eljárás által készült briquettek az ézezoszlop nagy nyomásának nem tudnak ellentállni és szétmállanak, a mikor is újra csak a bevezetésben említett hátrányokkal állunk szemben. A jelen találmány szerint már most mindezen hátrányok kiküszöbölése czéljából úgy járunk el, hogy az érezbriquettek előállítására a vasolvasztókból vagy más kohászati üzemből eredő salakot használjuk föl, és pedig ennek termelési hőfokánál, miáltal elérjük azt, hogy ezen kötőanyag gyanánt szolgáló salak a kohó azon szintjében fog megolvadni, melyben termelődött, vagyis az általa kötött érezrészek mindig a kellő pillanatban fognak fölszabadulni. A salakkal kevert nyers anyagot vagy mindjárt a kohósításra alkalmas nagyságú darabokba vagy előbb lepényekké formálhatjuk, melyeket aztán tetszőleges módon apríthatunk föl. Az érezhez, a folyékony salakkal való elegyesítés előtt a kohósításhoz szükséges adalékanyagokat vagy bizonyos mennyiségű megmerevedett és fölaprított kohósalakot is adagolhatunk. Lehet továbbá akként is eljárni, hogy a kohászati czélokra alkalmazott érezbriquetteket salakkal burkoljuk. Az emiitett eljárások szerint előállított érezbriquettek a lehető legmagasabb érez-