14170. lajstromszámú szabadalom • Berendezés tiszta gliczerinnek desztillálás útján való előállítására

- 2 -míg alsó végén a (d) kiürítő csappal van ellátva. A te/eszkopikus kondenzátor áll: 1. A függélyes (J) hengerből (3. ábra), mely alsó végén a kisebb átmérőjű (e) hengerben végződik, melyben a kondenzált folyadék összegyűl. 2. Egy az előbbinél valamivel kisebb átmérőjű és annak belsejébe nyúló második (K) hengerből, melybe folytonosan friss hűtő vizet vezetünk be. Ezen hűtő gyanánt szereplő belső henger alul az (f) harangot hordja, melyben a fölfelé hajlított (g) szívó cső közvetítésével vákuum létesíttetik. A hűtőhenger és a külső henger falai által képezett közben kondenzálódnak a vizes gliczeringőzök, melyek folyadék alakjában a (J) henger végén elrendezett (e) hengerben összegyűlnek. Ezen henger a kis (h) szivattyúval van összekötve, mely egy csapnak egyszerű működtetése által a folyadéknak kiürítését foganatosítja, midőn a készülékben vákuum uralkodik. Hasonló szivattyú egészíti ki a víztelenítő kondenzátort is. A teleszkopikus kondenzátor nagyon könynyen tisztogatható; ezen czélból a belső hűtő hengerben tartalmazott vizet kiürítjük és az említett hengert kiemeljük, a mikor is az összes részek, melyeken a gőzök kondenzácziója végbemegy, igen könnyen megtisztíthatók. A kettős hatású gőzösítö (4. ábra) több (L) fémüstből áll, melyek mindegyike az (i) hevítő kígyóval és a vízszintes (k) kavaróval vannak ellátva. Az ezen üstökben fejlesztett gőzök az (M) szifoncsövön a nyomásszabályozóval összekötött (N) gőzgyűjtőbe áramolnak; a nyomásszabályozó különbség nélkül az összes, az üzemre nézve kárbaveszett gőzöket magába fogadja, bármekkora legyen is ezen gőzök nyomása. Önként kínálkozik, hogy ezen változó nyomású kárba veszett gőzöket a vákuummái dolgozó vízszintes gőzösítőknek alacsony hőmérsékletre való fölmelegítésére hasznosítsuk. A nyomásszahúíyozó a függélyes (0) henger által képeztetik (5. ábra), melybe a (P) kibocsátó vezeték nyúl be, mely alsó végén a vízbe merülő (1) burában végződik. A bura alá nyúló (m) túlfolyási cső a nyitott (S) edénybe vezet, mely az (n) túlfolyási nyílással van ellátva. Belátható, hogy a kárba veszett, változó nyomású gőzök, akár a szabályozóba, akár a gőzgyűjtőbe jutnak is azok. a folyadékra nyomást fognak gyakorolni és ha nyomásuk igen nagy vagy ha más irányban útat könynyebben nem találnak, úgy azok a burával összekötött (P) vezetéken keresztül a szabadba tódulnak. A vízszintes gőzösítők. Ezen gőzösítők a hosszú (T) fémhengerek által képeztetnek (6. ábra), melyek a kis (Q) gőzdonmial és az egyik homlokfalon megerősített vízszintes (R) gőzkígyóval bírnak, mely a vízszintes gőzösítők belsejében elrendezett görgőkön csúsztatható nyalábot képez. Ezen gőzösítők is igen könnyen tisztogathatok és a nyomásszabályozó közvetítésével foganatosított nyomáscsökkentés után a gőzgyüjtőből elvezetett, expandált gőz által f üttetnek. A hengerek megtöltése vákuum és külön csővezeték segélyével történik, míg egy másik a gőzdomok mindegyikéhez csatlakozó vezeték segélyével a hengerekben vákuum létesíthető. Megemlítendő, hogy a berendezésnek vákuum létesítésére szolgáló összes csővezetékei egy közös tartállyal, az úgynevezett vakuumgyüjtővel állanak összeköttetésben, mellyel az üzemben álló összes szivattyúk is közlekednek. A 7. ábra fölülnézetben a kettős hatású gőzösítők. a nyomásszabályozók és a vízszintes gőzösítők kombináczióját láttatja. A működés módja. A kereskedelemben előforduló nyers gliczerint tetszőleges módon az (L) gőzösítő üstökbe vezetjük, melyekben az egyrészt az (i) fűtőkígyóhevítő hatása, másrészt a (k) lapátoknak folytonos kavaró hatása alatt dehydratizáltatik. A folyadékot ezután az úgynevezett elő-