14145. lajstromszámú szabadalom • Berendezés füzeteken, és könyveken tartalmuk bármely részének gyors megtalálása czéljából

a füzetben vagy könyvben foglalt tartalom megjelölését szembeötlő nagy betűkkel rányomtatni. Ha például valamely ruhakereskedésnek árjegyzékéről van szó. úgy az első levélnek első oldalára középen «Férfiruhák» fölirat jöhet s ugyanezen fölirás lehet nyomva a balról elmaradó összes oldalak közepére, melyből folyton látható, hogy az árjegyzéknek első füzete férfiruhákra vonatkozik. Az egyes lapok szélei pedig: «Könnyű nyári öltönyök». «Kerékpáros öltönyök», «Vadászöltönyök» stb. fölírást viselhetnek, míg az egyes íveknek jobbkéz felől eső része ifjak és gyermekek számára való öltönyök fölsorolására külön megfelelő szakaszokra osztható be. A leveleknek azon elrendezése helyett, melynél fogva azoknak szélei úgy alul, mint fölül fokozatosan túlnyúlnak egymáson, ezen lépcsős elrendezést a füzetnek vagy könyvnek csak egyik, — vagy alsó. vagy fölső — végénél is alkalmazhatjuk, mely esetben azonban természetesen különböző nagyságú levelek állanak ellő. Ezen lépcsős elrendezés a könyv vagy füzet végei helyett. annak oldalánál is alkalmazható. A 2. ábra oly kiviteli alakot mutat be, melynél a leveleknek föntebb leírt csoportosítása egyoldalú, vagyis nem két levélből álló ívek vannak alkalmazva, mint az 1. ábránál, hanem egyes levelek, hajtás nélkül. Ezen (d) leveleknek a tábla sarkához való erősítése természetesen nem történhetik oly módon, mint az 1. ábrabeli kiviteli alaknál, hanem oldalról benyomott áklákkal foglaltatnak a (c cl) táblákhoz, különben pedig az ily módon készített füzetek és könyvek beosztása és kezelése teljesen megegyezik az 1. ábrán bemutatott alakkal, ha ott az íveknek egyik felét eltávolítva gondoljuk. A 3. ábra annak föltűntetésére szolgál, hogy a leveleknek leírt berendezése nemcsak egyszerű könyveknél vagy füzeteknél, hanem ezeknek az ismert Leporello-album szerint való elrendezésénél is alkalmazható, vagyis oly elrendezésnél, melynek jellemzője az, hogy egy redősen összehajtható boríték több külön füzetnek befogadására szolgál. A nevezett ábra szerint ezen boríték oly módon van szétnyitva, hogy annak négy mezője (f2 f3 f4 fö), egy síkban fekszik, míg a két első (f fl) mezőt (f2) mező eltakarja. Az ily Leporello-berendezéseknél természetesen a már említett (1 -2) fűzősarkakon s a tábláknak (5—6) külső szélein kívül még (3—4) szélek keletkeznek, melyek két szomszédos osztálynak csatlakozási helyénél feküsznek. Mint később ki fog tűnni, ezen szélnek bizonyos körülmények közt mint fűzési sarkak szerepelnek, mely esetben (3—4) jelölésén kívül még (l—2) megjelöléssel vannak ellátva. Ha első sorban (f2 f3) mezőket tekintjük, észrevesszük, hogy azok (g g1) lapjaikkal önmagukban egy az 1. ábrán bemutatottnak teljesen megfelelő füzetet képeznek. A fölül előre nyúló széleknek pontozott vonalakkal való megrajzolása itt el van hagyva, mint az ezen ábrának többi mezőjénél is történik. Az (f2) mező a mögötte fekvő (fl) mezővel együtt ismét egy másik füzetnek tábláját képezi, hol a levelek (f2) mezőnek hátulsó oldala és a rajzon csak részben föltűntetett (fl) mezőnek mellső oldala közé vannak befűzve. Az (fl) mezőnek a rajzon egyáltalában nem látható oldala s az ábrán csak részben látható (f) mező oldala közé egy harmadik lapcsoport van befűzve, (f) mezőnek a rajzon nem látható oldala a borítéknak külső oldala gyanánt szolgál. Egészben véve tehát (f fl f2) és (f3) mezők között három lapcsoport van elrendezve lépcsősen fekvő lapszélekkel, melyek oly három főcsoportot képeznek, melyek egyenként két-két alcsoportra oszlanak s ezeknek mindenike ismét számos, az előrenyúló széleken alkalmazott megjelölésekkel ellátott kisebb szakaszokra oszlanak. Az utolsó (4—5) mezőknél az van bemutatva, hogy az egyes levelek egyenlő lioszszúsággal is bírhatnak, midőn a leveleknek csak egy része van megfelelő módon kimetszve. Például ha a középső (h hl) leve-