14082. lajstromszámú szabadalom • Forgó eke

kesztett, egy úti lokomativ által mozgatott ekét láttat. A 4. ábra ugyanazt felényire végnézet­ben, felényire az 5. ábrának 1—2 vonala szerint vett függélyes keresztmetszetben láttatja. Az 5. ábra az ekének fölülnézete. A fi. és 7. ábráK motorral kapcsolatba hozott ekének oldal- és fölülnézete. A 8. és 9. ábrák kötélhuzattal működte­tett ekének oldal és fölűlnézete. A 10. ábra az ekének oly foganatosítási alakját láttatja, mely a talajba teljességgel behatoló szerszámmal van fölszerelve. Az ekének oly foganatosításál, melynél a szerszámok csak részben hatolnak be a ta­lajba. azok egy korong által hordatnak, mely a szerszámtengely hátsó végére van rácsa­varolva. Ezen (a) korongba lyukak vannak fúrva, melyekbe a kivánt alakú (b) vágó karoknak megerősítésére szolgáló csavarok dughatok. A (b) karok az (a) korongnak kerületén el vannak oszta és annak szélén túlnyúlnak. Az (a) lemez lehetővé teszi a (c) szerszá­moknak (2. ábra) könnyű kicseréltetését is, a mennyiben a (b) karok lecsavarolhatók és másokkal helyettesíthetők. Az l. ábrában föltüntetett szerszámnál a (b) karok élesek és mintegy ekecsoroszlyákat képeznek; ez utóbbiak akként vannak az (a) korongra erősítve, hogy ennek sugarai­val szemben szöget képeznek, úgy hogy a vágó él azon érintővel, melyet az (a) ko­rong kerületéhez a szerszám megerősítési pontjában húzhatunk hegyes szöget képez. Ennek az a czélja hogy az élek útjában fekvő kövek a talajból kiemeltessenek, a helyett, hogy abba még mélyebben beszo­ríttatnának. Az ekecsoroszlyák az (a) korong síkján belül bírt hajlásúkon kívül még ezen síkhoz képest is bírnak bizonyos hajlással, mely utóbbi azon sebesség szerint, melyet a járműnek kölcsönözni akarunk, különböző. Minthogy a jármű a szerszámok forgó mozgása közben illetőleg azzal egyidejűleg előremozgattatik, úgy a csoroszlyák csiga­vonalszerűen csavart rögöket vágnak ki a talajból, melyeknek vastagsága tetszőlege-1 sen szabályozható és a melyek könnyen föl is apríthatok. A 2. ábrában föltűntetett szerszámnál az (a) korongra csavarolt (b) karok egyszerű, vágó élekkel nem bíró lapos vasak ; ezen az (a) korong síkján radiálisan elrendezett (b) karok saját síkjukra merőlegesen álló kis (c) vágó pengéket hordanak, melyek egy függélyes síkban vágódnak a talajba, a mennyiben a szerszám forgási tengelye kö­rül hengerfölűleteket írnak le. Ezen (c) vágó pengék, melyek függélyes állású borona gyanánt működnek, a (b) ka­rokon egymáshoz képest eltoltan elrendezett sorokban állanak, hogy forgattatásuknál a bevágásnak vagy inkább barázdának minden pontjára eljussanak. Ezen (c) pengéknek vágó élei továbbá az azokat hordó (b) ka­rokhoz képest hajlottak és nem egészen merőlegesek, szintén oly czélból, hogy a kövek a talajból kiemeltessenek A (c) pengék boronacsúcsokkal vagy a skarifikátoroknál alkalmazott fogakkal he­lyettesíthetők a velük végzendő munka ter­mészete szerint. Ezen ekerendszer, a mint említettük, különféleképen működtethető, a mint ez az alábbiakból ki fog tűnni. A 3. 4. és 5. ábrákban bemutatott foga­natosítási alaknál az ekejármű közönséges úti lokoraotivok által mozgattatik tova. Ezen elrendezésnél az ekejármű saját motorral nem bír, hanem a lokomotív által működ­tetik. niely úgy a szerszámokat mozgatja, mint az ekejárművet vontatja is. A fi. és 7. ábrákban föltüntetett fogana­tosítási alaknál az ekejármű vázán van el­rendezve a mótor, úgy hogy az mintegy automobil járművet képez. A mótor. mely­tetszőleges szerkezetű, gőz-, petroleum­vagy elektromotor lehet, ezen esetben úgy az ekejárműnek futókerekeit, valamint az ekeszerszámokat is működteti. A 8. és 9 ábrákban föltüntetett fogana­tosítási alaknál a hajtás vonó-kötél segé­lyével történik. Visszatérve a 3., 4. és 5. ábrákban föl­tüntetett foganatosítási alakra, látható, hogy az ekejármű a (d) vaskereten nyugszik,

Next

/
Oldalképek
Tartalom