14074. lajstromszámú szabadalom • Rögzítő és kikapcsoló szerkezet hídmérlegek számára
- 2 -nak a leírt módon való rögzítése önműködően történik; az (A) kar a (g) rúd helyzete folytán pedig előbb nem ereszkedhetik le, míg az (f) rudat a (D) állványban ismét meg nem emeljük. A (b) tolót forgattyú, exczenter vagy emeltyű segélyével kézzel is szoríthatjuk az (A) mérő rúdhoz és rögzíthetjük; gyakran ugyanis előnyös az (A) kart rögzítve tartani még akkor is, ha a mérleg már mérő helyzetébe emeltetett. A 3. ábrában bemutatott foganatosítási alak lényegében az 1. ábrában bemutatottal azonos. A mérlegkart a (d2) lánczkeréknek forgása által emeljük a mérő állásba, mi közben az emelést a (d2) keréknek nem fogazott része határolja, melyen a (g2) könyökemeltyűt és ennek másik karja közvetítésével az (f) rudat megemelő (dl) peczek van elrendezve. Az (f) rudat itt is, mint az 1. ábrában, a (g) rúd vezeti, az (f) rúd másik vége az (e) emeltyűvel van összekötve, melynek fölső vége a (b) tolót mozgató (b2) könyökcsuklóhoz van kapcsolva. Az (f) rúdnak a pontozottan föltüntetett helyzetéből a teljes vonallal rajzolt helyzetben való emelése és az ebből eredő előretolódása következtében az (e) emeltyű is megfelelően elmozdíttatik, mi által a (b2) csukló támaszhelyzetéből kihúzatik és a (b) toló az (A) kartól eltávolíttatik, úgy hogy ez utóbbi szabadon kilenghet. A mérlegnek a nyugalmi helyzetébe való bocsáttatásakor az ellenkező folyamat megy végbe. A találmány lényegének érintése nélkül a (b) tolót el is hagyhatjuk és az (A) kart közvetlenül a (bl) karral működtetjük. Az (f) rudat is elhagyhatjuk és a (gl) emeltyűt annyira meghosszabbítjuk, hogy az közvetlenül vagy közvetve a (bl) karra vagy a (b2) csuklóra vagy ezen két utóbbi rész elhagyásával a (b) tolóra vagy közvetlenül az (A) karra hat; ezen elrendezést mindig a fönforgó körülmények szerint alakítjuk és azt más szerkezetű mérő állványokra is szerelhetjük. A 5. és 6. ábrákban a mérő állvány kikapcsoló szerkezetének azon részei vannak föltüntetve, melyek segélyével a mérlegnek nyugalmi helyzetébe való leeresztésekor a forgattyú visszaforgatásának munkája megtakaríttatik. Az 5. ábra keresztmetszet. A 6. ábra oldalnézet. A mérő állvány a 3. és 4. ábra szerint vau elrendezve, lehet azonban az 1. és 2. ábra szerint vagy bármely más módon is alkalmazva. A (Dl) tartóba ágyazott (E) forgattyútengelyre az (i) karima van rögzítve ; az (E) tengelyen ül továbbá lazán a (h) hajtókerékkel szilárdan összekötött, gyűrűs toldatokkal ellátott (1) frikcziós tárcsa is. Ezen (1) tárcsát a tengelyen való eltolásai ellenében az (il) rögzítő gyűrű védi meg, mely mellett a hasonló (12) tárcsa van elrendezve, mely gyűrűs toldataival az (1) tárcsa mélyedéseibe benyúlik és olyképen van az (E) tengelyre erősítve, hogy ezzel mindig együtt forog ugyan, de a tengely irányában eltolódhatik. Az (E) forgattyútengelybe csavarmenet van vágva, az (F) forgattyú agya pedig ugyanilyen csavarmenettel van ellátva. Az (E) tengelyre továbbá a (k) zárókerék van erősítve, melybe az (m) zárókilincs kapaszkodik, mi által az (E) forgattyúnak hátraforgása megakadályoztatik. Ezen (k) kerék közvetlenül az (12) frikcziós tárcsával is lehet összekötve; úgy az 12, mint az 11 tárcsát is továbbá zárófogakkal láthatjuk el. Ha a mérleget a mérő helyzetbe akarjuk emelni, az (F) forgattyút a megfelelő irányban elforgatjuk, mi által az (F) forgattyú addig csavarodik föl az (E) tengelyre, nn'g az (1) és (12) frikcziós tárcsák annyira nem szoríttatnak egymáshoz, hogy az (1) tárcsának az (F) forgattyúval együtt kell forognia ; minthogy pedig az (1) tárcsával a (h) hajtókerék szilárd összeköttetésben áll. úgy ez is forgásba jön és a vele kapcsolódó (hl) kereket forgatja, melytől ezen mozgás vagy a (d2) lánczkerékre vagy a (d) fogasrúdra vagy más emelő-szerkezetre vitetik át.