14041. lajstromszámú szabadalom • Egykerekű velocipéd

— 2 -villába, a (hl) lánczkerekek és a (h) pedálok a (j) nyereg alatt levő, ugyancsak a tengely -lyel kapcsolt (jl) villába vannak ágyalva. A (jl) villát a (j2) drótok és a (p) rudak kapcsolják az (i) villával. A (jl) villa szerkezete az 5. ábrán látható. A két (j3 j3) csővet fölül a (j4 jő) pántok kötik egymással össze. Ezek köziil az egyik (j4) elliptikus furatokkal van ellátva, úgy, hogy a lemez a csövekre fölhúzva, ezekre nem áll merőlegesen, hanem velük egy bizonyos szöget képez. A (jő) pánt köralakú furatokkal bír ós a csövekre merőlegesen áll. A pántokat a csöveken forrasztás által erősítjük meg. A villa (j4) lemezét csavar segélyével kapcsoljuk az (a) tengellyel, tehát a villa a kerék sugarával bizonyos szöget képez. A villa fölső része a (jő) lemez fölött föl van hasítva és ebbe a hasítékos részbe dugjuk a 6. ábrán látható nyeregtartó villát. Ennek két (j6) szárát a (j7) lemez fogja össze, melynek egy a nyereg fölhuzására szolgáló (j8) csöve van. Ez a szerkezet lehetővé teszi egyrészt, hogy a nyereg hajlása és a pedálok helyzete következtében a gépet hajtó egyén előre-bukását meggátoljuk, másrészt pedig, hogy a (j) nyerget tetszőleges magasságban állítsuk be. A nyeregtartó villa rögzítésére a (j9) szorító gyűrű (1. ábra) szolgál. A 7. ábrán látható (i) villa szerkezete a (jl) villa szerkezetével mindenben megegyezik, de a szárakat kapcsoló, mindkét (il i2) lemez merőleges az (i3) szárakra, és hogy a szárak az előbbiénél rövidebbek. Az (i3) szárak hasítékos végeibe a 8. ábrán látható kormányrúd villát lehet dugni, és abban, úgy mint a (jl) villán a nyeregtartó villát rögzíteni. A nyereg és hajtószerkezet mindig a gép legmélyebb pontján áll, ezt a szerkezet és a gépen ülő egyén súlya biztosítja. A nyereg maga annak következtében, hogy alatta egy (d) súrlódó csiga van elhelyezve, kellően rugalmasan van ágyalva. A jelzett szerkezet segélyével az (f) kerékagyat és így magát a kereket is forgásnak indíthatjuk. A kerék (k) koszorújának és (kl) abroncsának szerkezete a közönséges kerékpárok kerékkoszorújának és abroncsának szerkezetével egyezik meg, a küllők pedig fölváltva sugár és érintő irányban van elhelyezve, oly módon, hogy minden második (1 11) küllő sugárirányú, a közbeeső (m ml) küllő pedig érintő irányú. Evvel a kerék deformálódását (mi nagy átmérőjű kerekeknél könnyen beáll, ha csak érintő, illetve csak sugár-irányú küllőket használunk, biztosan meggátoljuk. A sugár irányú (1 11) küllők erősebben lmzandók meg, mint az (m ml) küllők, mert ellenkező esetben a kerék deformálódhatna; épp úgy ügyelni kell arra is, hogy az egy csoportba tartozó küllők egyenlően húzassanak meg. A szerelésnél először a sugárirányú küllők, azután pedig az érintőleges küllők helyezendők el. A csatolt rajzlapon az egyik oldalon fekvő (1 m) küllők a másik oldalon fekvő (11 ml) küllőknél vastagabb vonalakkal vannak jelezve. A küllők megerősítése az ismert módon történik. Igen természetes, hogy a gép méretezése tetszőleges lehet, és hogy az egyes részletek számos szerkezeti módosításnak vethetők alá, továbbá, hogy különböző felszerelési segédeszközök, így a tengelyhez (n) villával forgathatóan kapcsolt (nl) fék, melyet az (n3) kormányrúdra szerelt (n4) emelő és (n2) drót segélyével működtethetünk, az (o) ruhavédő, sárfogó, korbács-, podgyász- és szerszámtartó, lámpa stb. is alkalmazható. Ezek szerelése a kerékpároknál alkalmazottak szerelésétől oly kevéssé tér el. hogy annak bővebb ismertetése fölösleges. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Biztonsági egykerekű veloczipéd, jellemezve egy abroncsalakú, nagy átmérőjű (a) tengely által, melynek belső üregében a nyereg és a gépet hajtó egyén fölső teste foglal helyet, és mely a hajtószerkezet szerelésére és a futókerék ágyalására szolgál. 2. Az 1. alatt védett gépnél egy szerkezet a futókeréknek az (a) tengelyen való